Áttörés a Voyager 1 rejtélyének megfejtésében

A NASA mérnökei előrelépést tettek a Voyager 1 űrszondával kapcsolatos probléma megértésében. 2023 novembere óta a szonda folyamatos rádiójeleket küld a Földre, azonban ezek a jelek nem tartalmaznak használható adatokat. A hiba forrása a fedélzeti számítógépek egyike, a repülési adatok alrendszere (FDS) lehet, amely a tudományos és mérnöki adatok csomagolásáért felelős, mielőtt azokat a telemetria modulációs egység továbbítaná a Földre.

Március 3-án a Voyager csapat az FDS egy szekciójából olyan aktivitást észlelt, amely eltért a számítógép többi, olvashatatlan adatfolyamától. Bár az új jel még mindig nem volt a Voyager 1 által használt formátumban, amikor az FDS megfelelően működik, a Deep Space Network egyik mérnöke képes volt dekódolni, és kiderült, hogy az FDS memória teljes kiolvasását tartalmazza.

A csapat összehasonlítja ezt a kiolvasást azzal, amely a probléma felmerülése előtt érkezett, és keresi az eltéréseket a kódban és a változókban, hogy potenciálisan megtalálják a folyamatban lévő probléma forrását. Az új jel egy március 1-jén a Voyager 1-nek küldött parancs eredménye volt, amellyel az FDS-t próbálták arra ösztönözni, hogy különböző szoftvercsomag-szekvenciákat próbáljon ki, hátha a hiba megkerülhető egy sérült szakasz kikerülésével.

Jelenleg a mérnökök a kiolvasott adatok elemzésén dolgoznak, hogy egy lehetséges megoldást dolgozzanak ki és megkíséreljék azt megvalósítani. Mindez időt vesz igénybe, tekintve, hogy a Voyager 1 több mint 15 milliárd mérföldre (24 milliárd kilométerre) van a Földtől, így a rádiójel oda-vissza útja 45 órát vesz igénybe.

Áttörés a Voyager 1 rejtélyének megoldásában

2023 novembere óta a NASA Voyager 1 űrszondája folyamatosan rádiójeleket küld a Földre, azonban ezek az adatok nem használhatók. A probléma forrása az egyik fedélzeti számítógép, a repülési adatrendszer (FDS) lehet, amely a tudományos és mérnöki adatok csomagolásáért felelős, mielőtt azokat a telemetria-modulációs egység továbbítaná a Földre.

Március 3-án a Voyager-küldetés csapata olyan tevékenységet észlelt az FDS egy részében, amely eltért a számítógép többi, olvashatatlan adatfolyamától. Az új jel még mindig nem volt a Voyager 1 által használt formátumban, amikor az FDS megfelelően működik, így a csapat nem volt teljesen biztos, mit kezdjen vele.

Egy a NASA Deep Space Network-jénél dolgozó mérnök azonban dekódolni tudta az új jelet, és kiderült, hogy az az FDS teljes memóriájának leolvasását tartalmazza. Ez magában foglalja a kódot, vagyis az utasításokat arról, hogy mit kell tennie, valamint a változókat, azaz az adott kódban használt, a parancsok vagy a szonda állapota alapján változó értékeket. Emellett tudományos vagy mérnöki adatokat is tartalmaz a letöltéshez.

A csapat most összehasonlítja ezt a leolvasást azzal, ami a probléma előtt érkezett, és keresi az eltéréseket a kódban és a változókban, hogy megtalálják a folyamatos probléma forrását. A következő lépés egy potenciális megoldás kidolgozása és annak kipróbálása lesz, ami időt vesz igénybe, hiszen a Voyager 1 több mint 15 milliárd mérföldre van a Földtől.

Inzulin egyenesen a tehéntőgyből - forradalmi megoldás vagy etikai zsákutca?

Képzeljétek el: egy tehén, amely emberi inzulint termel a tejében. Vajon a jövő megoldása a cukorbetegség kezelésére vagy a tudomány túlkapása? Az Illinois-i Egyetem biotechnológiai kutatói mindenesetre úgy gondolják, hogy ez a megoldás lehet a kulcs a milliók életét megmentő inzulinhoz.

Wheelerék Brazíliában tesztelték a technológiát, és egy transzgenikus borjú megszületésével büszkélkedhetnek. A humán DNS-t célzottan az emlőszövetbe juttatták, így az emberi inzulin nem kerül a tehén vérébe vagy más szöveteibe. Ráadásul az emlőmirigy kiváló fehérjetermelő képességét is ki tudják használni. Szóval, mi a gond?

Nos, a gond az, hogy a tehén tejtermelése a vártnál kisebb lett a hormonális indukció miatt. Ráadásul a mesterséges megtermékenyítés sem sikerült, így a kutatók kénytelenek voltak újraklónozni az állatot, hogy a következő generációban nagyobb sikereket érjenek el. Elképzelem, ahogy a tudósok próbálkoznak a tehénnel, miközben az csak bámul rájuk, mintha azt mondaná: "Hé, srácok, én csak egy tehén vagyok, nem egy tudomány-kísérlet!"

Persze, ha minden jól megy, akkor akár egy kisebb tehéncsorda is felülmúlhatja az inzulin előállítására szolgáló jelenlegi módszereket. De vajon ez a megoldás tényleg etikus? Nem játszunk-e túl nagyot az anyatermészettel? Csak remélhetjük, hogy a végeredmény nem egy olyan Frankenstein-tehén lesz, ami a cukorbetegek megváltása helyett inkább rémálommá válik.

A Dragon útja a Nemzetközi Űrállomásra

A Nemzetközi Űrállomásra való repülés során a Dragon űrhajó egy sor égési műveletet hajt végre, amelyek során a járművet fokozatosan a megfelelő pozícióba helyezik. Először a Falcon 9 rakéta első fokozata pályára emeli a Dragont, majd a második fokozat felgyorsítja azt pálya körüli sebességre. A Dragon ezt követően leválik a Falcon 9-ről, és elvégzi a kezdeti pályára állítást, valamint ellenőrzi a rendszereit.

Ezután a Dragon delta sebességű pályaemelő manővereket hajt végre, hogy utolérje a Nemzetközi Űrállomást. Kommunikációs kapcsolatot létesít az állomással, és végrehajtja a végső pályaemelő égést. A relatív navigáció beállítása után a Dragon a dokkoló tengely mentén közelíti meg az űrállomást, és végrehajtja az autonóm megközelítést.

A végső megközelítést és a dokkolást követően a Dragon űrhajó nyomás alá kerül, kinyílik a fedélzeti ajtó, és a legénység beléphet az űrállomásra. Ez a folyamat biztosítja a Dragon biztonságos eljutását a Nemzetközi Űrállomásra.
Tudtad, hogy van egy autó, ami olyan, mint egy űrhajó? Igen, ez az autó a Tesla! A Tesla egy nagyon különleges autó, ami nem benzinnel, hanem elektromossággal működik. Ez azt jelenti, hogy nem kell benzint tankolni, hanem csak áramot kell beletölteni, mint a telefonodba.

A Tesla-t egy okos ember, Elon Musk tervezte. Ő azt akarta, hogy az autók ne szennyezzék a levegőt, és ne legyen szükség benzinre. Ezért kitalálta, hogy elektromos autókat fog készíteni. A Tesla autók teljesen elektromosak, és nagyon gyorsak is tudnak lenni. Némelyik Tesla akár 300 km/h sebességre is fel tud gyorsulni!

A Tesla autók nagyon modernnek és különlegesnek néznek ki. Nincs is bennük sebességváltó, mert az elektromos motorok másképp működnek, mint a benzines autók motorjai. A Tesla autókban van egy nagy, érintőképernyős kijelző, amin minden fontos dolgot meg lehet nézni, mint például a sebességet, az akkumulátor töltöttségét vagy a navigációt.

Az is nagyon klassz a Tesla-ban, hogy önvezető funkcióval is rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az autó maga tud vezetni, és figyeli az utat. Persze a sofőrnek még mindig figyelnie kell, de sok mindent megold helyette az autó.

A Tesla autók nagyon környezetbarátok, mert nem bocsátanak ki semmilyen káros anyagot. Emellett nagyon csendesek is, szinte alig lehet hallani, amikor elindulsz velük. Sok embernek tetszik ez az autó, mert modern, környezetbarát és nagyon gyors is tud lenni.

Elon Musk, a Tesla megalkotója, nemcsak autókat tervez, hanem más érdekes dolgokat is csinál. Ő például egy űrvállalat, a SpaceX alapítója is, ami rakétákat és űrhajókat készít. Musk azt szeretné, hogy az emberek minél jobban megismerjék és használják az elektromos autókat, hogy ne legyen szükség a környezetszennyező benzines autókra.

A Tesla autók ára elég magas, de Elon Musk azt tervezi, hogy idővel olcsóbbak legyenek, hogy mindenki meg tudja venni őket. Addig is, ha van lehetőséged, próbáld ki egy Tesla autót, biztosan nagyon élvezni fogod a vezetését!

Az Anthropic Claude 3: új csúcs az MI világában

Az Anthropic március 1-jén bemutatta a Claude 3-at, mely új mércét állít a mesterséges intelligencia területén. A Claude 3 több modellt foglal magában, mindegyik egyedi képességekkel:

  • Opus: a legnagyobb, 500 milliárd - 2 billió paraméteres modell, kiváló szövegalkotásra és képelemzésre
  • Sonet: 100 milliárd paraméterrel rendelkező modell, remekül utánozza hírességek stílusát
  • Haiku: a legkisebb, 10 milliárd paraméteres modell, tökéletes csevegőtárs és tanácsadó

Az Opus technológiai újításai, mint az önfigyelő hálózatok és ritka transzformátorok, lehetővé teszik bonyolult feladatok precíz végrehajtását. Az alkotmányos MI révén a Claude 3 etikusan és felelősségteljesen működik.

A rugalmas árképzés, felhőalapú hozzáférés és az emberi kommunikáció teszi a Claude 3-at sokoldalú és felhasználóbarát eszközzé. Megbízható információforrásaival kiemelkedik riválisai közül, az MI modellek új éllovasává válva. Sokan már most úgy vélik, hogy a Claude 3 felülmúlja a ChatGPT teljesítményét, és az MI asszisztensek új generációját képviseli.


Chatbotok az oktatásban: forradalom a tanulásban?

Az oktatás világában egyre gyakrabban merül fel az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia (MI) milyen szerepet játszhat a jövő iskoláiban. A legújabb fejlesztések között kiemelkedik a chatbotok alkalmazása, amelyek egyéni tanulási lehetőségeket kínálhatnak a diákok számára. Ezen a területen a Khan Academy vezérigazgatója, Sal Khan úttörőként említhető, aki a közelmúltban arról beszélt, hogy az MI-alapú chatbotok hamarosan forradalmasíthatják az oktatást.

Mi a helyzet a Chatbotokkal az oktatásban?

1. Az AI és az egyéni tanulás ígérete: A Silicon Valley régóta dédelgetett álma az automatizált tanítási platformok létrehozása, amelyek azonnal személyre szabott oktatást nyújtanak minden diáknak. Ezen eszközök használatával potenciálisan csökkenthetők az iskolai teljesítménybeli különbségek, gyorsabb és hatékonyabb egyéni oktatást biztosítva.

2. Generatív AI eszközök új hulláma: A ChatGPT-hez hasonló generatív AI eszközök megjelenése új lendületet adott az automatizált oktatás iránti lelkesedésnek. Ezek az eszközök képesek biológiai kérdésekre válaszolni vagy emberhangzású könyvajánlókat gyártani, ami megújítja az érdeklődést az automatizált oktatás iránt.

3. Kritikus megjegyzések és aggodalmak: Bár a chatbotok ígéretesek, számos kritikus felhívja a figyelmet a potenciális problémákra. Például az AI chatbotok gyakran téves információkat közölhetnek, és a rendszerek átláthatatlansága miatt nehéz megérteni, hogyan jutnak válaszokra.

4. Az oktatási reformok története: Az oktatási reformok történetében nem ez az első alkalom, hogy automatizált tanítási eszközöket hirdettek meg. A múltban is voltak hasonló kezdeményezések, amelyek néha túlzott elvárásokat keltettek, és nem értek el jelentős változást az oktatásban.



Microsoft Copilot: Az AI új generációja a billentyűzeteden

A Microsoft a mesterséges intelligencia (AI) területén elért fejlődést kihasználva újítást vezet be a laptopok és önálló billentyűzetek terén. A cég a Windows abszolút alapfelszereltségévé kívánja tenni a Copilotot, amely a Microsoft mindenre kiterjedő mesterséges intelligencia megoldása. Az új billentyűzeteket februártól kezdve dedikált Copilot billentyűvel szerelik fel, hogy az AI könnyebben elérhető legyen a felhasználók számára.

A Copilot segítségével a Windows-felhasználók könnyebben navigálhatnak a rendszerben, elemzhetnek dokumentumokat, megírhatnak e-maileket és még sok másban segíthet az AI. Az új Copilot billentyű közvetlenül a jobb oldali alt billentyű mellett lesz elhelyezve, és úgy tűnik, hogy a billentyűzetnek ezen az oldalán jelenleg az alt és a ctrl billentyűk között elhelyezkedő alkalmazásbillentyű helyébe lép.

A Copilot billentyű hozzáadása apró változásnak tűnhet, de jelentőségét nem szabad alábecsülni. Ez az első nagyobb változás a Windows billentyűzeten, amit a Microsoft közel 30 év óta végrehajtott, és ez akkor volt, amikor hozzáadta a Windows billentyűt és a fent említett menü/alkalmazás billentyűt.

"A Copilot billentyű bevezetése közel három évtized óta az első jelentős változás a Windows PC billentyűzetén. Hiszünk abban, hogy ez lehetővé teszi az emberek számára, hogy könnyebben részt vegyenek az AI átalakulásában" - mondta Yusuf Mehdi, a Microsoft ügyvezető alelnöke és fogyasztói marketingvezetője.

Az új Copilot billentyű idén februártól kezd megjelenni a jövőbeli Surface készülékeken, valamint a Microsoft partnerei által gyártott laptopokon és billentyűzeteken. A Microsoft nem hozta nyilvánosságra, hogy kezdetben hány új modellbe épül be a változtatás, de elmondása szerint a jövő heti CES 2024 során többet megtudhatunk.



A Megtestesült Intelligencia: Az Élő Robotok Új Korszaka

A mesterséges intelligencia és a robotika területe egyre inkább összefonódik, és egyre több kutató foglalkozik a "megtestesült mesterséges intelligencia" koncepciójával. Josh Bongard, a Vermonti Egyetem robotikusa szerint a mesterséges intelligencia csak akkor érheti el teljes potenciálját, ha van teste, amely képes kölcsönhatásba lépni a fizikai világgal. A ChatGPT és hasonló mesterséges intelligenciák csak a nyelv absztrakt közegén keresztül kommunikálnak a világgal, de Bongard szerint ez nem elegendő. Ő az "evolúciós robotika" elvét követi, amely a természetes szelekció elveit használja a robottervek gyors iterációjához. Bongard és csapata például xenobotokat hoz létre, amelyek élő sejteket használnak fel és képesek kölcsönhatásba lépni környezetükkel. Ez a megközelítés új gondolkodásmódot jelent a megtestesült megismerésről és a robotok tervezéséről, és átalakíthatja az intelligens gépek építésének megközelítését.

A mesterséges intelligencia és a robotika konvergenciájának fontosságát a megtestesült mesterséges intelligencia területe hangsúlyozza. A fizikai világgal való kölcsönhatás és a testi tapasztalat lehetővé teszi a mesterséges intelligenciák számára, hogy tanuljanak és gondolkodjanak, és képesek legyenek általánosítani a tudásukat különböző feladatokra. Ez a megközelítés sokkal több lehetőséget nyit meg az intelligens gépek számára, és segíthet a technológia továbbfejlődésében.

A megtestesült mesterséges intelligencia területén Josh Bongard az élvonalban van. Ő az "evolúciós robotika" elvét követi, amely a természetes szelekció elveit használja a robottervek gyors iterációjához. Bongard és csapata például xenobotokat hoz létre, amelyek élő sejteket használnak fel és képesek kölcsönhatásba lépni környezetükkel. Ez a megközelítés új gondolkodásmódot jelent a megtestesült megismerésről és a robotok tervezéséről, és átalakíthatja az intelligens gépek építésének megközelítését.

A megtestesült mesterséges intelligencia területe tehát fontos lépés a mesterséges intelligencia és a robotika fejlődésében. A fizikai világgal való kölcsönhatás és a testi tapasztalat lehetővé teszi az intelligens gépek számára, hogy valóban tanuljanak és gondolkodjanak, és képesek legyenek általánosítani a tudásukat különböző feladatokra. Josh Bongard és az "evolúciós robotika" elve például xenobotokat hoz létre, amelyek élő sejteket használnak fel és képesek kölcsönhatásba lépni környezetükkel. Ez a megközelítés új gondolkodásmódot jelent a megtestesült megismerésről és a robotok tervezéséről, és segíthet az intelligens gépek továbbfejlődésében.

Ultrahangos oltás: A tű nélküli megoldás a vakcinázásban

Az oltások mindig is fontos szerepet játszottak az egészségügyben, hiszen segítenek megelőzni súlyos betegségeket és védettséget biztosítanak számunkra. Azonban a tűk használata sokak számára kellemetlen és fájdalmas lehet. Szerencsére most egy új módszer került előtérbe, amely lehetővé teszi a vakcinák bejuttatását a szervezetbe tű nélkül.

Az ultrahanggal történő oltás egy innovatív megközelítés, amely nem károsítja a bőrt és kiküszöböli a tűk használatát. Az Oxfordi Egyetem kutatói egy speciális keveréket fejlesztettek ki, amelyet ultrahanggal juttattak a bőr felső rétegeibe. Az ultrahangos hullámok hatására buborékok keletkeznek a bőrben, amelyek segítségével az oltóanyag mélyebbre jut. Bár kevesebb vakcinamolekulát juttatnak be az ultrahangos módszerrel, az állatkísérletek során azt tapasztalták, hogy az állatok több antitestet termeltek.

Az ultrahanggal történő oltásnak számos előnye van. Nem csak fájdalommentesebb, de a bőr átjárhatóságát is növeli, így több vakcina molekula jut át rajta. Ez a módszer különösen hasznos lehet azok számára, akik félnek a tűktől vagy érzékeny bőrrel rendelkeznek.

Azonban fontos megjegyezni, hogy bár az ultrahanggal történő oltás ígéretesnek tűnik, további kutatásokra van szükség annak biztonságosságának és hatékonyságának igazolásához. A módszer még mindig kísérleti stádiumban van, és további fejlesztésekre van szükség a folyamat nyomon követéséhez.

Összességében az ultrahanggal történő oltás egy ígéretes új megközelítés a vakcinák bejuttatásában. Ha sikerül továbbfejleszteni és biztonságossá tenni ezt a módszert, akkor jelentős előrelépést jelenthet az oltások terén. Reméljük, hogy a jövőben egyre több ember számára lesz elérhető ez a fájdalommentes és hatékony oltási módszer.