A világ legnagyobb átverései
Az internet elterjedésével világméretűvé váltak a nagy átverések. A hírlapi kacsa elektronikus formában sokkal gyorsabban terjed és a képszerkesztő programoknak hála, gyakran „tárgyi” bizonyíték is születik hozzá.
Hoax-szal valószínűleg már mindenki találkozott. Elektronikus levelei között volt már olyan, ami arról adott hírt, hogy egyik vagy másik mobiltelefon gyártó ingyen készülékeket osztogat vagy, hogy egy elektronikus levél továbbításáért személyesen Bill Gates fizet néhány dollárt. Magyarországon mostanság terjed például az az álhír, hogy ha nem csökkentjük a legnagyobb azonnali üzenetküldő szolgáltatás használatát túlterheltség miatt megszüntetik azt vagy egy másik levélben elolvashatjuk, hová telepített a rendőrség állandó sebességmérő készülékeket. A sokszor rendkívül ötletes hoax-okat gyakran képekkel is kiegészítik, így még hihetőbb lesz a megtévesztés.
Amerikában egy múzeumot is létrehoztak, amelyik összegyűjti a világban megjelenő hagyományos és elektronikus kacsákat. Az 1997-ben alapított múzeumnak internetes oldala is van, évszázadokra visszamenőleg elolvashatjuk, megnézhetjük, mik voltak az igazán nagy átverések.
Nem tévedésből írtunk évszázadokat, annak ellenére, hogy a hoax név csak nem rég került köztudatba, dédszüleinknek is volt idejük és kedvük másokat megtréfálni.
A régi idők hoax-ait bemutató oldalak az 1700-as évekig nyúlnak vissza. Bizony már ekkor is keringtek a világban olyan megalapozatlan, később hamisnak bizonyuló hírek, mint például a férfinak öltözött női pápa esete. A történet egy X. századi esetről szól, amit az 1700-as években vetettek papírra.
Az oldal menüjében található idővonalon eljuthatunk napjaink leghíresebb álhíreihez. Külön gyűjteményben találjuk a 100 legsikerültebb áprilisi tréfáját.
A szöveges hoax-ok mellett egyre jobban terjednek a valódinak kikiáltott fényképekre épülő hoax-ok. A múzeumnak leglátványosabb oldalain megcsodálhatjuk a azokat a képeket, amelyekről sokáig nem lehetett eldönteni, valóban igaziak-e. Érdekes felfedezés, hogy a manipulált fényképek nem a számítógépes képszerkesztő programokkal jelentek meg. A fotók között olyat is találhatunk, amelyik az amerikai polgárháború idején készült, és csak egy 1975-ös elemzés után derült ki, hogy készítőjük csalt egy kicsit. A korabeli fotós az akkor még ismeretlen képszerkesztés helyett a beállítást manipulálta. Két különböző lövészárokban készült felvételen is ugyanaz a halott katona látható, amire csak az lehet a magyarázat, hogy a drámai hatás kedvéért fényképész más helyszínre is elvitte a holttestet.
Persze vannak ennél kevésbé morbid képes hoax-ok is, mint például a rejtélyes jetit vagy a Loch Ness-i szörnyet ábrázoló fotók. Ez utóbbiról például hatvan évig hitték, hogy igazi.
Ha valaki a sok átverés láttán azt gondolja, hogy ezek után már kevésbé lehet becsapni, próbálja ki hiszékenységét a Hoax Photo Test oldalon. Négyszer tíz képről kell eldönteni, hogy valódiak-e. Minden képhez tartozik egy kis magyarázat, hír is, ami sok esetben nem könnyíti, hanem inkább nehezíti a döntését. Ha készen agyunk a válaszokkal, ellenőrizhetjük, mikor hihetünk a szemünknek és mikor nem.
A hoax múzeumnak van egy hazai kistestvére, a városi legendákat bemutató Urban Legends (www.urbanlegends.hu/) oldal. Itt olvashatunk a leghíresebb külföldi hoax-okról és megtaláljuk a magyar átveréseket is. Ezek egy részénél még a mai napig sem biztos, hogy valóban átverésről van-e szó, ezért érdemes elolvasni az elemzéseket, hogy vajon mekkora lehet a valóságtartalma egy-egy városi legendának.
Hoax-szal valószínűleg már mindenki találkozott. Elektronikus levelei között volt már olyan, ami arról adott hírt, hogy egyik vagy másik mobiltelefon gyártó ingyen készülékeket osztogat vagy, hogy egy elektronikus levél továbbításáért személyesen Bill Gates fizet néhány dollárt. Magyarországon mostanság terjed például az az álhír, hogy ha nem csökkentjük a legnagyobb azonnali üzenetküldő szolgáltatás használatát túlterheltség miatt megszüntetik azt vagy egy másik levélben elolvashatjuk, hová telepített a rendőrség állandó sebességmérő készülékeket. A sokszor rendkívül ötletes hoax-okat gyakran képekkel is kiegészítik, így még hihetőbb lesz a megtévesztés.
Amerikában egy múzeumot is létrehoztak, amelyik összegyűjti a világban megjelenő hagyományos és elektronikus kacsákat. Az 1997-ben alapított múzeumnak internetes oldala is van, évszázadokra visszamenőleg elolvashatjuk, megnézhetjük, mik voltak az igazán nagy átverések.
Nem tévedésből írtunk évszázadokat, annak ellenére, hogy a hoax név csak nem rég került köztudatba, dédszüleinknek is volt idejük és kedvük másokat megtréfálni.
A régi idők hoax-ait bemutató oldalak az 1700-as évekig nyúlnak vissza. Bizony már ekkor is keringtek a világban olyan megalapozatlan, később hamisnak bizonyuló hírek, mint például a férfinak öltözött női pápa esete. A történet egy X. századi esetről szól, amit az 1700-as években vetettek papírra.
Az oldal menüjében található idővonalon eljuthatunk napjaink leghíresebb álhíreihez. Külön gyűjteményben találjuk a 100 legsikerültebb áprilisi tréfáját.
A szöveges hoax-ok mellett egyre jobban terjednek a valódinak kikiáltott fényképekre épülő hoax-ok. A múzeumnak leglátványosabb oldalain megcsodálhatjuk a azokat a képeket, amelyekről sokáig nem lehetett eldönteni, valóban igaziak-e. Érdekes felfedezés, hogy a manipulált fényképek nem a számítógépes képszerkesztő programokkal jelentek meg. A fotók között olyat is találhatunk, amelyik az amerikai polgárháború idején készült, és csak egy 1975-ös elemzés után derült ki, hogy készítőjük csalt egy kicsit. A korabeli fotós az akkor még ismeretlen képszerkesztés helyett a beállítást manipulálta. Két különböző lövészárokban készült felvételen is ugyanaz a halott katona látható, amire csak az lehet a magyarázat, hogy a drámai hatás kedvéért fényképész más helyszínre is elvitte a holttestet.
Persze vannak ennél kevésbé morbid képes hoax-ok is, mint például a rejtélyes jetit vagy a Loch Ness-i szörnyet ábrázoló fotók. Ez utóbbiról például hatvan évig hitték, hogy igazi.
Ha valaki a sok átverés láttán azt gondolja, hogy ezek után már kevésbé lehet becsapni, próbálja ki hiszékenységét a Hoax Photo Test oldalon. Négyszer tíz képről kell eldönteni, hogy valódiak-e. Minden képhez tartozik egy kis magyarázat, hír is, ami sok esetben nem könnyíti, hanem inkább nehezíti a döntését. Ha készen agyunk a válaszokkal, ellenőrizhetjük, mikor hihetünk a szemünknek és mikor nem.
A hoax múzeumnak van egy hazai kistestvére, a városi legendákat bemutató Urban Legends (www.urbanlegends.hu/) oldal. Itt olvashatunk a leghíresebb külföldi hoax-okról és megtaláljuk a magyar átveréseket is. Ezek egy részénél még a mai napig sem biztos, hogy valóban átverésről van-e szó, ezért érdemes elolvasni az elemzéseket, hogy vajon mekkora lehet a valóságtartalma egy-egy városi legendának.
