Dokumentumfilm-sorozat és szociológia kutatás bevándorlókról és a hozzájuk fűződő attitűdökről

Az Európai Unió Európai Integrációs Alapjának támogatásával a Katapult Film hatrészes dokumentumfilm-sorozatot készített Hegyek és tengerek között címmel. A széria hat, Magyarországra bevándorolt külföldi letelepedésének történetét mutatja be. A sorozat epizódjait Groó Diana, Török Ferenc, Gelléri Péter, Pálos György és Soós Kata rendezték, producerei Angelusz Iván és Soós Kata. A Hegyek és tengerek között módszertani alapját képezi egy, magyarországi diákok körében folytatott, az előítéletességet vizsgáló kutatásnak.

A Hegyek és tengerek között című dokumentumfilm-sorozat részei olyan kreatív emberek portréi, akik hivatalosan bevándorlói státuszban élnek Magyarországon. Phuong Dao Vietnámból érkezett közgazdász, Tamara grúz ruhatervező, Peyman iráni egyetemista és táncolni tanul, Samira iráni anyuka s egyben nyelvtanár, Gaya örmény énekesnő, Anna pedig design-cipőket készít.

A hatrészes sorozat létrejöttének kettős célja volt. Egyfelől önmagukban is színvonalas, a műfaj szabályainak, dramaturgiai és esztétikai elvárásainak megfelelő portré dokumentumfilmek  készültek, másfelől pedig kifejezetten azzal a szándékkal születtek, hogy módszertani alapját képezzék egy olyan kutatásnak, melyet magyarországi diákok körében végeznek el. A sorozat epizódjait Groó Diana, Török Ferenc, Gelléri Péter, Pálos György és Soós Kata rendezték, Bálint Dániel, Fischer Gábor, Kovacsics Péter, Pálos György és Trencsényi Klára fényképezték, a vágó Barsi Béla , a sorozat producerei pedig Angelusz Iván és Soós Kata.

Az alkotók abból a TÁRKI kutatása alapján megerősített feltételezésből indultak ki, hogy
Magyarország lakóiban előítéletek jelentek meg a Magyarországon élő „idegen" eredetű népességgel szemben. A TÁRKI egy 2011-es, de csak 2012-ben publikált, 3000 fős véletlenszerű mintán végzett kutatása szerint a magyarok messze alulértékelik saját százalékos arányukat a nem magyarnak tartott népességekkel szemben. Így például a lakosság hetedét-ötödét romának, 10%-át zsidónak, 10%-át határon túli magyarnak, 6%-át kínainak, 2,5%-2,5%-át pedig arabnak vagy afrikainak érzékelte. Ezek a megítélések a tényleges adatoknak 3-4, egyes esetekben 10-szeres túlbecslését mutatják, ami azt a tényt erősíti, hogy az átlag magyarban élő idegenekkel szembeni tartózkodás, félelem, és elutasítás már-már veszélyes mérteket ölt.

A Hegyek és tengerek között nem próbálja meg feltárni ennek a bonyolult, igen összetett viszonyrendszernek az összes elemét, a portréfilmek és a kutatás kizárólag a bevándorlók élethelyzeteire terjed ki. A hat epizód olyan kitűnő embereket mutat be, akik a magyar kultúrát és társadalmat színesítik, gyarapítják. Az alkotók meggyőződése, hogy az elkészült portrék képesek az idegenekkel szembeni attitűdöket pozitív irányba befolyásolni s úgy vélik, hogy az alkotások levetítése után kontrollcsoportként megkérdezett diákok körében előzetesen mért idegenekkel szembeni esetleges előítéletek felszámolhatóak. A feltételezést alátámasztó kutatást hivatásos szociológus szakértő által irányított vizsgálati módszerrel az ELTE Angelusz Róbert Szakkollégiumának hallgatói önkéntesként segítik.

A dokumentumfilm-sorozathoz kapcsolódó kutatás lényege, hogy a filmek tartalom-elemzése után szociológusok kérdőíveket készítettek. Ezeket a kérdőíveket az epizódok megtekintése után ötszáz magyarországi általános és középiskolai diákkal töltetik ki a kutatók. A film készítői úgy tervezik, hogy a kutatásban részt vevő gyerekek a filmeket DVD megkapják, hazavihetik, többször megnézhetik, a látottakat esetleg családjukban is megbeszélhetik. A kutatás már folyik, a annak eredményére – milyen mértékben változtatta a bevándorlókhoz való viszonyt a filmek megtekintése - március közepén lehet számítani.

A Hegyek és tengerek között hat része jelenleg a youtube-on érhető el, de a közeljövőben számos helyi, közösségi televízió műsorára tűzi őket, az országos lefedettségű televíziós csatornákkal pedig már folynak a tárgyalások a sugárzásról.