A magyar folk története
„Egész életemben arra törekedtem, hogy érzékeltessem: az ember egyszerre szeretheti a legtisztább jazzmuzsikát és az eredeti népzenét. Egyszerre lehet korszerű és magyar."
Az évforduló kapcsán végre megszületett az első olyan, a magyar népzene és világzene történetét feldolgozó, átfogó könyv, amely egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos „sztori". Szerzője arra vállalkozik, hogy e közel 300 oldalas, fotóval gazdagon illusztrált, élményszerű visszaemlékezésekkel tarkított kötetben a társadalmi-kulturális-zenei gyökerek és háttér bemutatásával, az irányzatok ismertetésével, a kiemelkedő jelentőségű előadók pályafutásának és műveinek értékelésével elősegítse a magyar nép- és világzene szerepének, helyének, értékeinek megismerését. A Halmos–Sebő-duótól a Csík zenekarig, a Muzsikástól a Ghymesig, a szászcsávásiaktól Lajkó Félixig.
Dresch Mihály
JÁVORSZKY BÉLA SZILÁRD
a magyar FOLK története
népzene – táncház – világzene
Több mint 40 éve annak, hogy a Liszt Ferenc téri Könyvklubban létrejött az első táncház, s az egykori szűk szakmai kezdeményezés ma tízezreket vonz világszerte. Bár többen többször temették, múltidézőnek, korszerűtlennek bélyegezték, ma is eleven valóság, mi több, exportképes magyar termék. Nemrég pedig mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Az évforduló kapcsán végre megszületett az első olyan, a magyar népzene és világzene történetét feldolgozó, átfogó könyv, amely egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos „sztori". Szerzője arra vállalkozik, hogy e közel 300 oldalas, fotóval gazdagon illusztrált, élményszerű visszaemlékezésekkel tarkított kötetben a társadalmi-kulturális-zenei gyökerek és háttér bemutatásával, az irányzatok ismertetésével, a kiemelkedő jelentőségű előadók pályafutásának és műveinek értékelésével elősegítse a magyar nép- és világzene szerepének, helyének, értékeinek megismerését. A Halmos–Sebő-duótól a Csík zenekarig, a Muzsikástól a Ghymesig, a szászcsávásiaktól Lajkó Félixig.
„Nem elegendő, ha csak a múzeumokban elraktározott parasztzenével foglalkozunk. Mert a lényeges az, hogy a parasztzenének szavakkal le sem írható benső karakterét vigyük át a műzenébe, hogy átömlesszük belé a paraszti muzsikálás levegőjét." Bartók Béla
Zene és tánc, abból is a generációkon átívelő népi fajta, a múltbéli hagyományok átörökítése és továbbélése – ezek a sarokkövei a magyar FOLK története című átfogó könyvnek. Az újabb generációknak szól, amelyek még csak most ismerkednek ezzel az élettel teli világgal, és természetesen azoknak az aktív részvevőknek is, akik a fiatalságukat oly szívesen töltötték ebben a közegben.
A kiadvány lapjain megismerhetik a műfajt a szélesebb közönség elé táró kutatókat, gyűjtőket, azaz átörökítőket. Áldozatos munkájukat, életre szóló azonosulásukat ezzel a misszióval. A hangokat, dallamokat és a mozgást nehéz lenne érzékeltetni egy könyvben. Szerencsére azonban a kezdetektől akadtak fotósok, akik lelkes és belső késztetésből fakadóan járultak hozzá a hazai folktörténet dokumentálásához.
Amikor lapozzák e kötetet, és végigjárják velünk a táncházmozgalom útját a kezdetektől napjainkig, a történeteket, visszaemlékezéseket és a száraz tényeket archívumokban őrzött, hagyatékokból ránk maradt és a mai napig folyamatosan rögzített képek teszik elevenné.
Ezt a kincset fotográfusok, részvevők, hagyományőrző munkatársak és civilek gyűjtötték és gondozták. Nagy köszönet jár érte. Azoknak is, akik megosztották velünk.
Mert így teljes a kép. Csák Erika (szerkesztő)
„Ha Európa kíváncsi a múltjára, hozzánk kell fordulnia. A cselédek a maguk divatjamúltságával olyan műveltség darabjait őrizték meg, amely valamikor itt, a Kárpát-medencében egyetemesen mindenkié volt." Sebő Ferenc
A kötet összeállításánál – többek között – Dusa Gábor, Eifert János, Halmos Béla, Hidas György, Kása Béla, Korniss Péter, Kreiss Gábor, Pesovár Ferenc, Rónay Eszter, Sebő Ferenc, Szabó József, Szalay Zoltán, Szomjas György, Teknős Miklós, Vadasi Tibor képeiből, illetve gyűjteményéből, valamint a folkMAGazin, a Fonó Budai Zeneház, a Hagyományok Háza, a Néprajzi Múzeum archívumából válogatott a szerző.
A borító Szalay Zoltán fotójának felhasználásával készült.
Jávorszky Béla Szilárd
(1965, Budapest), újságíró, szerkesztő, rocktörténész; a hazai és nemzetközi populáris zene évtizedeit feldolgozó, hiánypótló könyvsorozatok társszerzője.
1990 és 2005 között a Magyar Hírlap, az Új Magyarország és a Népszabadság zenei szakírója. Alkalmanként publikált a Magyar Narancs, a Kritika, a Playboy magyar kiadása hasábjain, illetve több zenei szaklapban (Muzsika, folkMAGazin, Wanted, Z Magazin, Rockinform). Rockszociológiából doktorált. 2005 óta szellemi szabadúszó.
Művei: Nagy Sziget-könyv (2002), A rock története 1–2. (Sebők Jánossal, 2005, 2007), A magyarock története 1–2. (Sebők Jánossal, 2005, 2006), 303 magyar lemez, amit meg kell hallgatnod, mielőtt meghalsz (többekkel társszerző, 2008), Sziget 1993–2012 (2012), A magyar folk története (2013)
