Átgondolt hitelprogramot akarnak a civilek
Hat országos civil szervezet a Nemzeti Bank által bejelentett Növekedési Hitel Program fókuszálását és feltételekhez kötését javasolja a fenntartható fejlődés érdekében. A szervezetek ajánlják a hitelprogram kiterjesztését a nonprofit szervezetek gazdasági tevékenységeire, környezeti és szociális szűrők alkalmazását és a helyi gazdaság fejlesztésére való összpontosítását, valamint a későbbiekben hasonló program megfogalmazását a lakossági energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásokra.
A hat civil szervezet (Levegő Munkacsoport, Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Természetvédők Szövetsége, Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány, Szövetség az Élő Tisztáért, Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért) levelet küldött a Magyar Nemzeti Bank és a kormány illetékeseinek, amelyben javaslatokat fogalmaztak meg a Növekedési Hitel Programmal kapcsolatban.
A civilek felhívják a figyelmet, hogy egy hosszú távon gondolkodó pénzügyi kultúrában egy hitelprogramnak áttételes hatásaiban nemcsak a szűken értelmezett gazdasági szempontokat szükséges figyelembe venni, hanem a környezeti-társadalmi hatásokat is, hiszen a környezeti-társadalmi erőforrások közös értéket képviselnek, emellett védelmük egyben üzleti kockázatot is csökkent. Javasolják a különösen nagy környezeti terhelést jelentő termelési, építkezési módok kizárását a hitelprogramból és azon területek előnyben részesítését, amelyek a gazdasági haszon mellett komoly környezeti-társadalmi értéket teremtenek az anyag- és energiatakarékosság megvalósulásával.
A szervezetek véleménye szerint a magyar lakosság jövője szempontjából akkor jár el az MNB helyesen, ha a hitelprogram elsősorban a helyi gazdaság fejlesztését célozza. Olyan programokat kell támogatni, amelyek a helyi erőforrásokon és tudáson alapulnak, a helyi piacot fejlesztik és az általuk a megtermelt jövedelem helyben marad. A civil szervezetek példaként említették a biogazdálkodást, az agrár-feldolgozóipari kapacitások kiépítését, a helyi kereskedelem fejlesztését, a kézműipart, a helyi alapanyagokon alapuló és energia- illetve anyagtakarékos építőanyagok gyártását, az energiahatékonysággal kapcsolatos helyi vállalkozások, szövetkezetek támogatását.
A levelet aláíró szervezetek fontosnak tartják, hogy a hitelprogramot terjesszék ki a nonprofit szervezetek szociális és környezetgazdálkodási programjai likviditási problémáinak kezelésére is. Hangsúlyozták, hogy e programok a környezeti és szociális problémák kezelése mellett a gazdaság élénkítését és a foglalkoztatás növekedését is szolgálják, így nemzetgazdasági szempontból is indokolt a hitelezési programba való bevonásuk.
Emellett aláhúzták a szükségességét hasonló program indításának a lakosság energiahatékonysági és megújuló energia beruházásainak támogatására, mivel a rezsi költségeket fenntarthatóan csak akkor lehet csökkenteni, ha jelentősen javul a magyar épületállomány energiahatékonysága.
.......................................................................................................................................................
Dr. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke részére
Tisztelt Elnök Úr!
Örömmel láttuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitel Program indítását kezdeményezte. Egyetértünk azzal, hogy a gazdaság élénkítésére szükség van az alacsony kamatozású hitelekre. A magyar társadalom és gazdaság fenntarthatóságának erősítése, a program céljainak teljesülése érdekében megfontolásra ajánlunk néhány szempontot.
Javasoljuk a hitelprogram kiterjesztését a nonprofit szervezetek gazdasági tevékenységeire, környezeti és szociális szűrők alkalmazását és a helyi gazdaság fejlesztésére való fókuszálást, valamint a későbbiekben hasonló program megfogalmazását a lakossági energiahatékonysági és megújuló beruházásokra.
1) HITELEZÉS NONPROFIT SZERVEZETEKNEK:
Javasoljuk, hogy a hitelprogramot terjesszék ki a nonprofit szervezetek szociális és környezetgazdálkodási, valamint egyéb vállalkozási programjai likviditási problémáinak kezelésére is. Számos nonprofit szervezet folytat gazdasági tevékenységet, amelyek komoly mértékben járulnak hozzá a munkahelyteremtéshez, különös tekintettel a hátrányos helyzetű emberekre. Ezek a szervezetek sok esetben kiszorulnak az önkormányzatoknak, illetve a kkv-knak nyújtott kedvezmények köréből, pedig gazdasági tevékenységeik környezeti és szociális problémák kezelése mellett a gazdaság élénkítését és a foglalkoztatás növekedését is szolgálják, így nemzetgazdasági szempontból is indokolt a hitelezési programba való bevonásuk.
2) KÖRNYEZETI ÉS SZOCIÁLIS SZŰRŐK
Egy hosszú távon gondolkodó pénzügyi kultúrában egy hitelprogram áttételes hatásaiban nemcsak gazdasági szempontokat szükséges figyelembe venni, hanem a környezeti-társadalmi hatásokat is, hiszen a környezeti-társadalmi erőforrások közös értéket képviselnek, emellett védelmük egyben üzleti kockázatot is csökkent. A meghirdetett kedvező hitelkamatoknál elvárható, hogy a vállalkozások bizonyos egyéb feltételeknek is eleget tegyenek. Javasoljuk, hogy a hitelkihelyezéseknél környezeti-szociális szűrőket alkalmazzanak. Javasoljuk bizonyos káros tevékenységek kizárását a meghirdetett hitelprogramból (különösen nagy környezeti terhet jelentő termelés, közlekedés, ill. építkezés, valamint spekulatív befektetések) és azon területek előnyben részesítését, amelyek a gazdasági haszon mellett komoly környezeti-társadalmi értéket teremtenek az anyag- és energiatakarékosság megvalósulásával (energiahatékonyság és megújuló energiák, biogazdálkodás, környezettudatos energia- és hulladéktakarékos beruházások, kerékpáros és tömegközlekedés, szociális gazdaság).
3) HELYI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE:
Ahogy az MNB háttértanulmány is leírja, fontos a program fókuszálása. A magyar lakosság jövője szempontjából akkor járunk el helyesen, ha a hitelprogram elsősorban a helyi gazdaság fejlesztését célozza. Olyan programokat támogasson, amelyek a helyi erőforrásokon és tudáson alapulnak, a helyi piacot fejlesztik, az általuk a megtermelt jövedelem helyben marad. Ilyenek például az élelmiszer- és energia-önrendelkezéssel kapcsolatos programok, mint a kisebb agrárvállalkozások tevékenységei, feldolgozóipari kapacitások kiépítése, termelői piacok kialakítása, fogyasztók közvetlen elérését szolgáló tevékenységek, helyi kereskedelem, kézműipar, helyi alapanyagokon alapuló és energia-/anyagtakarékos építőanyagok, energiahatékonysággal kapcsolatos helyi vállalkozások, szövetkezetek.
4) LAKOSSÁGI ENERGIAHATÉKONYSÁGI BERUHÁZÁSOK:
Javasoljuk, hogy a későbbiekben a kormányzat fontolja meg hasonló program indítását a lakosság energiahatékonysági és megújuló energia beruházásai támogatására. A lakosság energiafelhasználással kapcsolatos rezsi költségei kiemelkedően magasak, ezeket hosszú távon, fenntarthatóan csak akkor lehet csökkenteni, ha jelentősen javul a magyar épületállomány energiahatékonysága. Jelenleg az EU forrásokból nem lehet ilyen projekteket támogatni. Az igényt jelzi, hogy a magyar kormány az elmúlt években több programot indított a fenti beruházások támogatására, amelyeket minden alkalommal napok alatt le kellett zárni a túl nagy igény miatt. Nem mellékes szempont, hogy az ilyen célú beruházások elsősorban a magyar kkv-knak kínálnak megrendeléseket, amely által hozzájárulnak a gazdaság egészséges élénkítéséhez. A Nemzeti Energiastratégia tartalmazza ezt a gondolatot egy energia cafeteria rendszer hozzákapcsolásával, de eddig nem történt elegendő lépés a Stratégia ilyen irányú megvalósítása érdekében. Javasoljuk egy speciális kormányzati program megfogalmazását a lakossági energiahatékonyság fejlesztésére, megvizsgálva az MNB, illetve az EU 2014-2020-as forrásai felhasználásának lehetőségét is.
Szakmai szervezetekként számos tanulmányt, konkrét javaslatot dolgoztunk ki az ügyben, amelyeket szívesen ajánlunk felhasználásra a Magyar Nemzeti Bank vagy a kormányzat igénye esetén.
Budapest, 2013. április 10.
Tisztelettel, az alábbi szervezetek megbízásából:
Dr. Farkas István Tamás
ügyvezető elnök
Magyar Természetvédők Szövetsége
A hat civil szervezet (Levegő Munkacsoport, Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Természetvédők Szövetsége, Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány, Szövetség az Élő Tisztáért, Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért) levelet küldött a Magyar Nemzeti Bank és a kormány illetékeseinek, amelyben javaslatokat fogalmaztak meg a Növekedési Hitel Programmal kapcsolatban.
A civilek felhívják a figyelmet, hogy egy hosszú távon gondolkodó pénzügyi kultúrában egy hitelprogramnak áttételes hatásaiban nemcsak a szűken értelmezett gazdasági szempontokat szükséges figyelembe venni, hanem a környezeti-társadalmi hatásokat is, hiszen a környezeti-társadalmi erőforrások közös értéket képviselnek, emellett védelmük egyben üzleti kockázatot is csökkent. Javasolják a különösen nagy környezeti terhelést jelentő termelési, építkezési módok kizárását a hitelprogramból és azon területek előnyben részesítését, amelyek a gazdasági haszon mellett komoly környezeti-társadalmi értéket teremtenek az anyag- és energiatakarékosság megvalósulásával.
A szervezetek véleménye szerint a magyar lakosság jövője szempontjából akkor jár el az MNB helyesen, ha a hitelprogram elsősorban a helyi gazdaság fejlesztését célozza. Olyan programokat kell támogatni, amelyek a helyi erőforrásokon és tudáson alapulnak, a helyi piacot fejlesztik és az általuk a megtermelt jövedelem helyben marad. A civil szervezetek példaként említették a biogazdálkodást, az agrár-feldolgozóipari kapacitások kiépítését, a helyi kereskedelem fejlesztését, a kézműipart, a helyi alapanyagokon alapuló és energia- illetve anyagtakarékos építőanyagok gyártását, az energiahatékonysággal kapcsolatos helyi vállalkozások, szövetkezetek támogatását.
A levelet aláíró szervezetek fontosnak tartják, hogy a hitelprogramot terjesszék ki a nonprofit szervezetek szociális és környezetgazdálkodási programjai likviditási problémáinak kezelésére is. Hangsúlyozták, hogy e programok a környezeti és szociális problémák kezelése mellett a gazdaság élénkítését és a foglalkoztatás növekedését is szolgálják, így nemzetgazdasági szempontból is indokolt a hitelezési programba való bevonásuk.
Emellett aláhúzták a szükségességét hasonló program indításának a lakosság energiahatékonysági és megújuló energia beruházásainak támogatására, mivel a rezsi költségeket fenntarthatóan csak akkor lehet csökkenteni, ha jelentősen javul a magyar épületállomány energiahatékonysága.
.......................................................................................................................................................
Dr. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke részére
Tisztelt Elnök Úr!
Örömmel láttuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitel Program indítását kezdeményezte. Egyetértünk azzal, hogy a gazdaság élénkítésére szükség van az alacsony kamatozású hitelekre. A magyar társadalom és gazdaság fenntarthatóságának erősítése, a program céljainak teljesülése érdekében megfontolásra ajánlunk néhány szempontot.
Javasoljuk a hitelprogram kiterjesztését a nonprofit szervezetek gazdasági tevékenységeire, környezeti és szociális szűrők alkalmazását és a helyi gazdaság fejlesztésére való fókuszálást, valamint a későbbiekben hasonló program megfogalmazását a lakossági energiahatékonysági és megújuló beruházásokra.
1) HITELEZÉS NONPROFIT SZERVEZETEKNEK:
Javasoljuk, hogy a hitelprogramot terjesszék ki a nonprofit szervezetek szociális és környezetgazdálkodási, valamint egyéb vállalkozási programjai likviditási problémáinak kezelésére is. Számos nonprofit szervezet folytat gazdasági tevékenységet, amelyek komoly mértékben járulnak hozzá a munkahelyteremtéshez, különös tekintettel a hátrányos helyzetű emberekre. Ezek a szervezetek sok esetben kiszorulnak az önkormányzatoknak, illetve a kkv-knak nyújtott kedvezmények köréből, pedig gazdasági tevékenységeik környezeti és szociális problémák kezelése mellett a gazdaság élénkítését és a foglalkoztatás növekedését is szolgálják, így nemzetgazdasági szempontból is indokolt a hitelezési programba való bevonásuk.
2) KÖRNYEZETI ÉS SZOCIÁLIS SZŰRŐK
Egy hosszú távon gondolkodó pénzügyi kultúrában egy hitelprogram áttételes hatásaiban nemcsak gazdasági szempontokat szükséges figyelembe venni, hanem a környezeti-társadalmi hatásokat is, hiszen a környezeti-társadalmi erőforrások közös értéket képviselnek, emellett védelmük egyben üzleti kockázatot is csökkent. A meghirdetett kedvező hitelkamatoknál elvárható, hogy a vállalkozások bizonyos egyéb feltételeknek is eleget tegyenek. Javasoljuk, hogy a hitelkihelyezéseknél környezeti-szociális szűrőket alkalmazzanak. Javasoljuk bizonyos káros tevékenységek kizárását a meghirdetett hitelprogramból (különösen nagy környezeti terhet jelentő termelés, közlekedés, ill. építkezés, valamint spekulatív befektetések) és azon területek előnyben részesítését, amelyek a gazdasági haszon mellett komoly környezeti-társadalmi értéket teremtenek az anyag- és energiatakarékosság megvalósulásával (energiahatékonyság és megújuló energiák, biogazdálkodás, környezettudatos energia- és hulladéktakarékos beruházások, kerékpáros és tömegközlekedés, szociális gazdaság).
3) HELYI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE:
Ahogy az MNB háttértanulmány is leírja, fontos a program fókuszálása. A magyar lakosság jövője szempontjából akkor járunk el helyesen, ha a hitelprogram elsősorban a helyi gazdaság fejlesztését célozza. Olyan programokat támogasson, amelyek a helyi erőforrásokon és tudáson alapulnak, a helyi piacot fejlesztik, az általuk a megtermelt jövedelem helyben marad. Ilyenek például az élelmiszer- és energia-önrendelkezéssel kapcsolatos programok, mint a kisebb agrárvállalkozások tevékenységei, feldolgozóipari kapacitások kiépítése, termelői piacok kialakítása, fogyasztók közvetlen elérését szolgáló tevékenységek, helyi kereskedelem, kézműipar, helyi alapanyagokon alapuló és energia-/anyagtakarékos építőanyagok, energiahatékonysággal kapcsolatos helyi vállalkozások, szövetkezetek.
4) LAKOSSÁGI ENERGIAHATÉKONYSÁGI BERUHÁZÁSOK:
Javasoljuk, hogy a későbbiekben a kormányzat fontolja meg hasonló program indítását a lakosság energiahatékonysági és megújuló energia beruházásai támogatására. A lakosság energiafelhasználással kapcsolatos rezsi költségei kiemelkedően magasak, ezeket hosszú távon, fenntarthatóan csak akkor lehet csökkenteni, ha jelentősen javul a magyar épületállomány energiahatékonysága. Jelenleg az EU forrásokból nem lehet ilyen projekteket támogatni. Az igényt jelzi, hogy a magyar kormány az elmúlt években több programot indított a fenti beruházások támogatására, amelyeket minden alkalommal napok alatt le kellett zárni a túl nagy igény miatt. Nem mellékes szempont, hogy az ilyen célú beruházások elsősorban a magyar kkv-knak kínálnak megrendeléseket, amely által hozzájárulnak a gazdaság egészséges élénkítéséhez. A Nemzeti Energiastratégia tartalmazza ezt a gondolatot egy energia cafeteria rendszer hozzákapcsolásával, de eddig nem történt elegendő lépés a Stratégia ilyen irányú megvalósítása érdekében. Javasoljuk egy speciális kormányzati program megfogalmazását a lakossági energiahatékonyság fejlesztésére, megvizsgálva az MNB, illetve az EU 2014-2020-as forrásai felhasználásának lehetőségét is.
Szakmai szervezetekként számos tanulmányt, konkrét javaslatot dolgoztunk ki az ügyben, amelyeket szívesen ajánlunk felhasználásra a Magyar Nemzeti Bank vagy a kormányzat igénye esetén.
Budapest, 2013. április 10.
Tisztelettel, az alábbi szervezetek megbízásából:
Dr. Farkas István Tamás
ügyvezető elnök
Magyar Természetvédők Szövetsége
