Új Nemzeti Biodiverzitás Stratégia szükséges
A Nemzeti Biodiverzitás Stratégia megújításáról szervezett kerekasztal beszélgetést a Magyar Természetvédők Szövetsége és állami partnerei. A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a biológiai sokféleség minden eddiginél nagyobb mértékben pusztul és a jelenlegi gazdasági, jogi szabályozó eszközeink nem biztosítanak megfelelő védelmet a romlás megállítására. Megfelelő szándékra és cselekvésre van szükség a társadalom és a döntéshozók részéről ahhoz, hogy a létünk alapjait nyújtó biológiai sokféleséget megóvjuk és az ehhez szükséges törvényi szabályozás egy új Nemzeti Biodiverzitás Stratégia formájában megvalósuljon.
A biológiai sokféleség globális méretű drámai fogyása és annak felismerése, hogy a gazdasági tevékenységek kereteit a biológiai sokféleség megőrzése biztosítja, elvezetett oda, hogy 2010-ben Nagoyában, az ENSZ keretében megszervezett Biodiverzitás Egyezmény Részes Feleinek találkozóján elfogadták a 2020-ig szóló Stratégiai Tervet a hanyatlás megállítása érdekében. Ezt követően az Európai Unió is elfogadott egy 10 éves stratégiai tervet a biológiai sokféleség megőrzése érdekében.
Magyarországnak is feladata, hogy mind az ENSZ Stratégiai Tervéből, mind az EU stratégiájából következő feladatokat beépítse saját stratégiájába, különös tekintettel arra, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Program (amelynek része a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia) hét éves időszaka 2014-ben lejár. Ez azonban csak részben szakmai, szakmapolitikai feladat, legalább ugyanilyen fontos, hogy mind a társadalom, mind a döntéshozók megértsék ennek fontosságát, és az összefüggéseket a biológiai sokféleség megléte és jól-létünk biztosítása között.
A Magyar Természetvédők Szövetsége a Föld Barátai Svájc természetvédelmi szervezettel közösen egy másfél éves programban dolgozik a biológiai sokféleség megőrzése témakörében, amelyen belül civil javaslatok is készültek a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia megújításához.
A civil értékelés szerint Magyarországon a biológiai sokféleség csökkenésének fő hajtóereje, hogy az ország 46,5%-át jobbára intenzív művelésű szántóterület foglalja el, a természetes élőhelyeket számos közlekedési útvonal szabdalja szét, az emberi beavatkozás következtében idegen fajok jelennek meg egyes területeken, amelyek a természetes állat és növényfajokat kiszorítják. További gondot okoz a közvilágításból származó fényszennyezés, a nagy mértékben rontott erdőszerkezet, a talaj pusztulást okozó fenntarthatatlan használat, illetve a rendkívüli módon megbolygatott vízháztartás.
„Civil javaslatunk elsősorban e hajtóerők megváltoztatására irányul és arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy amíg a környezeti erőforrások felhasználásának határt szab a természet tűrőképessége, addig a társadalom nem állít semmilyen határt a saját maga növekedése elé." – nyilatkozta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke. „A biológiai sokféleség hanyatlása, de bármely más környezeti probléma is csak úgy oldható meg, ha az ember határt szab saját maga növekedésére számára.„ – tette hozzá az elnök
A civilek többek között azt javasolják, hogy a terhelések csökkentése érdekében erőforrás-felhasználási plafonokat kell bevezetni, és azokat igazítani kell a természet tűrőképességéhez. Csökkenteni kell az emberi célokra vonatkozó teljes területfelhasználást, moratóriumot kell hirdetni a természetes élőhelyek további csökkenésének megakadályozására. Célértékeket kell kijelölni a biológiai sokféleség javítása érdekében. A természetes élőhelyeket mentessé kell tenni a közvetlen emberi behatásoktól.
A biológiai sokféleség javításának a legfontosabb feltétele, hogy minél több terület maradjon meg természetes állapotban.
A biológiai sokféleség globális méretű drámai fogyása és annak felismerése, hogy a gazdasági tevékenységek kereteit a biológiai sokféleség megőrzése biztosítja, elvezetett oda, hogy 2010-ben Nagoyában, az ENSZ keretében megszervezett Biodiverzitás Egyezmény Részes Feleinek találkozóján elfogadták a 2020-ig szóló Stratégiai Tervet a hanyatlás megállítása érdekében. Ezt követően az Európai Unió is elfogadott egy 10 éves stratégiai tervet a biológiai sokféleség megőrzése érdekében.Magyarországnak is feladata, hogy mind az ENSZ Stratégiai Tervéből, mind az EU stratégiájából következő feladatokat beépítse saját stratégiájába, különös tekintettel arra, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Program (amelynek része a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia) hét éves időszaka 2014-ben lejár. Ez azonban csak részben szakmai, szakmapolitikai feladat, legalább ugyanilyen fontos, hogy mind a társadalom, mind a döntéshozók megértsék ennek fontosságát, és az összefüggéseket a biológiai sokféleség megléte és jól-létünk biztosítása között.
A Magyar Természetvédők Szövetsége a Föld Barátai Svájc természetvédelmi szervezettel közösen egy másfél éves programban dolgozik a biológiai sokféleség megőrzése témakörében, amelyen belül civil javaslatok is készültek a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia megújításához.
A civil értékelés szerint Magyarországon a biológiai sokféleség csökkenésének fő hajtóereje, hogy az ország 46,5%-át jobbára intenzív művelésű szántóterület foglalja el, a természetes élőhelyeket számos közlekedési útvonal szabdalja szét, az emberi beavatkozás következtében idegen fajok jelennek meg egyes területeken, amelyek a természetes állat és növényfajokat kiszorítják. További gondot okoz a közvilágításból származó fényszennyezés, a nagy mértékben rontott erdőszerkezet, a talaj pusztulást okozó fenntarthatatlan használat, illetve a rendkívüli módon megbolygatott vízháztartás.
„Civil javaslatunk elsősorban e hajtóerők megváltoztatására irányul és arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy amíg a környezeti erőforrások felhasználásának határt szab a természet tűrőképessége, addig a társadalom nem állít semmilyen határt a saját maga növekedése elé." – nyilatkozta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke. „A biológiai sokféleség hanyatlása, de bármely más környezeti probléma is csak úgy oldható meg, ha az ember határt szab saját maga növekedésére számára.„ – tette hozzá az elnök
A civilek többek között azt javasolják, hogy a terhelések csökkentése érdekében erőforrás-felhasználási plafonokat kell bevezetni, és azokat igazítani kell a természet tűrőképességéhez. Csökkenteni kell az emberi célokra vonatkozó teljes területfelhasználást, moratóriumot kell hirdetni a természetes élőhelyek további csökkenésének megakadályozására. Célértékeket kell kijelölni a biológiai sokféleség javítása érdekében. A természetes élőhelyeket mentessé kell tenni a közvetlen emberi behatásoktól.
A biológiai sokféleség javításának a legfontosabb feltétele, hogy minél több terület maradjon meg természetes állapotban.
