Hosszabbítás a Műcsarnokban
Olvasónapló augusztus 18-ig a Mélycsarnokban!
A jövő hét végéig három kiállítást is megtekinthetnek Műcsarnokba látogatók, Jakatics-Szabó VeronikaOlvasónapló című kiállítását ugyanis augusztus 18-ig meghosszabbítottuk.
Felhívjuk figyelmüket, hogy augusztus 20-án a Műcsarnok csak 12 órától látogatható. Az Államalapítás Ünnepén kiállításaink ingyenesen megtekinthetők.
2013. augusztus 18-ig
Jakatics Szabó Veronika: Olvasónapló
Mélycsarnok
Jakatics-Szabó Veronika a könyveit a képeivel veszi birtokba, az írásbeliséget vizualitással helyettesíti vagy éppen kiegészíti. Olvasmányélményeit egybegyűjtő naplója az olvasás, a könyv és az írásbeliség dicsérete, legyen szó betűkről vagy képi jelekről. A könyvet – az írásbeliségen alapuló kultúra mai napig meghatározó médiumát – összefűzött, írott papírtömegként használja fel tárgyak létrehozására, vagy akár maga alkotja meg tartalmát rajzaival, esetleg gyerekkönyvre emlékeztető táblákon egyesít szöveget és képet.
A művész az olvasás élményét képekké formálja, az általa olvasott könyvekben rejlő világokat képpé alakítja, önmagát befogadóként, majd alkotóként definiálva így. Habár ezek személyes tapasztalatok, ezek a művek mégis olyan, sokak számára ismerős élmények hordozói, melyek az írásban rejlő képi világok felfedezésére hívnak. Kiállítási enteriőr. Fotó: Andorka Tímea
Jakatics-Szabó Veronika (1983) festészetének központi témája az urbánus terek és lakóinak ábrázolása. Olvasónapló című kiállításán a városi létezés egyik elhagyhatatlan elemét, az olvasást, a szövegekhez és könyvekhez való viszonyt dolgozza fel. A művész nemcsak új témát vet fel, de új médiumokat is birtokba vesz: kifejezetten a kiállításra készült mozgóképek és könyvobjektek is gazdagítják a kifejezésmódjait.
2013. szeptember 1-ig
Kerstin Ergenzinger – Vörös zaj
M0
Kerstin Ergenzinger (1975) sokféle médiummal dolgozó képzőművész. Installációi a realitáshoz való viszonyunkat kérdőjelezik meg. Arra emlékeztetnek, hogy környezetünk felmérése és értékelése szubjektív, instabil és állandó változás jellemzi. A Berlinben élő képzőművész reaktív installációja a véletlenszerű, szinte érzékelhetetlenül finom mozgást, vagyis az általa keltett rezgést teszi láthatóvá és hallhatóvá egy természeti formának tűnő, ám tökéletesen mesterséges térbeli alakzat hajladozásának és zörejeinek segítségével.
Alkotói gyakorlatának fontos eleme, a szokatlan anyaghasználat még a kortárs képzőművészet avatott szemlélőjét is zavarba ejti: például a Vörös zaj eszköztára is inkább a természet- és orvostudományhoz köthető, mint a kiállítóterekhez. Szeizmométer és nitinol huzal hozzák ugyanis mozgásba az óriási száraz levélhez hasonló, függő kinetikus tárgyat, melynek hullámzását a terembe belépő látogató léptei is befolyásolják.
Kerstin Ergenzinger: http://www.nodegree.de/
Kiállítási enteriőr
Fotó: Andorka Tímea
2013. szeptember 7-ig
A művészet él! – Körösényi Tamás kiállítása
Kiállítótér
A művészet él! Ez a gondolat Körösényi Tamás részéről nemcsak a „A művészet vége?"-kérdésre adott válasz, hanem több évtizedes alkotói és oktatói gyakorlatból eredő meggyőződés, művészeti manifesztum is.
Szobrai rendszerbe épülnek, sorozatokat alkotnak. A sorozatok egymással összefüggnek, egy-egy szobrászi gondolat az életművet behálózza. A sorozatokon belül alapvető szobrászi fogalmakkal, (mint pl. a sík, a felület, a test, a tér, a forma) megteremtett összefüggések alapvető fogalmakat, pl. a halál, a kommunikáció, a nemek, a gondolkodás, a valóság értelmeznek és modelleznek.
Kiállítási enteriőr. Fotó: garami Artúr
Körösényi Tamás 1976-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán. 1982-83-ban a bécsi Képzőművészeti Akadémián Bruno Gironcoli osztályán tanult. 1987-től 1993-ig a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, 1990-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, 1999-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász Tanszékének vezetője, 2001-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának témavezetője volt. Mesterként tanítványok generációi felé közvetített olyan mintákat, elveket és módszereket, amelyek a kortárs magyar szobrászatban példaadóak.
