Caravaggiótól Canalettóig
2013. október 26. – 2014. február 16.
A 17. és a 18. századi itáliai festészet uralkodó stílusáramlatait, a műfajok, technikák és témák rendkívüli gazdagságát, valamint a korszak kiemelkedő művészegyéniségeit mutatja be a Szép- művészeti Múzeum Caravaggiótól Canelettóig című kiállítása. A tárlaton több mint 100 mester 140 remekművével találkozhat a nagyközönség. A legtöbb művel, szám szerint kilenccel, a kor- szak kiemelkedő festőgéniusza, Caravaggio szerepel a kiállításon.
A válogatás alapját a Szépművészeti Múzeum Régi Képtára nemzetközileg is nagyra becsült olasz barokk és rokokó gyűjteményének 34 főműve alkotja, amelyet 104, tíz ország hatvanhét múzeumá- ból Budapestre érkező remekmű egészít ki. A kölcsönző intézmények között szerepel többek kö- zött a washingtoni és a londoni National Gallery, a párizsi Musée du Louvre, a madridi Museo del Prado és a Museo Thyssen-Bornemisza, a firenzei Galleria degli Uffizi, a berlini Gemäldegalerie, a drezdai Gemäldegalerie Alte Meister, a bécsi Kunsthistorisches Museum és a római Galleria Borghese. A tárlat anyaga nemzetközileg is figyelemre méltó, hiszen ilyen léptékű, a korszak itáliai festészetének egészét bemutató, átfogó kiállítás évtizedek óta nem volt a világon.
A múzeum néhány évvel ezelőtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy két, egymást követő tárlaton be- mutatja a 15–18. századi itáliai festészetet, mivel hasonló, átfogó kiállításra még soha nem került sor Magyarországon. Az első, 2009-2010-ben megrendezett bemutató, a Botticellitől Tizianóig, 230 ezer látogatójával a Szépművészeti Múzeum történetének egyik legsikeresebb eseménye volt.
Ezen tárlat folytatásának tekinthető az októberben nyíló, a 17-18. századi itáliai festészetnek szen- telt reprezentatív kiállítás, amely egyben a most zajló olasz-magyar kulturális évad magyarországi záróeseménye is.
A 17. és a 18. századi itáliai festészet uralkodó stílusáramlatait, a műfajok, technikák és témák rendkívüli gazdagságát, valamint a korszak kiemelkedő művészegyéniségeit mutatja be a Szép- művészeti Múzeum Caravaggiótól Canelettóig című kiállítása. A tárlaton több mint 100 mester 140 remekművével találkozhat a nagyközönség. A legtöbb művel, szám szerint kilenccel, a kor- szak kiemelkedő festőgéniusza, Caravaggio szerepel a kiállításon.
A válogatás alapját a Szépművészeti Múzeum Régi Képtára nemzetközileg is nagyra becsült olasz barokk és rokokó gyűjteményének 34 főműve alkotja, amelyet 104, tíz ország hatvanhét múzeumá- ból Budapestre érkező remekmű egészít ki. A kölcsönző intézmények között szerepel többek kö- zött a washingtoni és a londoni National Gallery, a párizsi Musée du Louvre, a madridi Museo del Prado és a Museo Thyssen-Bornemisza, a firenzei Galleria degli Uffizi, a berlini Gemäldegalerie, a drezdai Gemäldegalerie Alte Meister, a bécsi Kunsthistorisches Museum és a római Galleria Borghese. A tárlat anyaga nemzetközileg is figyelemre méltó, hiszen ilyen léptékű, a korszak itáliai festészetének egészét bemutató, átfogó kiállítás évtizedek óta nem volt a világon.
A múzeum néhány évvel ezelőtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy két, egymást követő tárlaton be- mutatja a 15–18. századi itáliai festészetet, mivel hasonló, átfogó kiállításra még soha nem került sor Magyarországon. Az első, 2009-2010-ben megrendezett bemutató, a Botticellitől Tizianóig, 230 ezer látogatójával a Szépművészeti Múzeum történetének egyik legsikeresebb eseménye volt.
Ezen tárlat folytatásának tekinthető az októberben nyíló, a 17-18. századi itáliai festészetnek szen- telt reprezentatív kiállítás, amely egyben a most zajló olasz-magyar kulturális évad magyarországi záróeseménye is.
Az itáliai művészet e két évszázadát a barokk, Európa ez idő tájt uralkodó korstílusa határozta meg. A 17. század, a seicento első negyedét még az előző század végén induló kora barokk jellemzi. Ekkor bontakozott ki Caravaggio és követői naturalizmusa, valamint a Carracciak nevével fémjel- zett bolognai klasszicizmus. A stílus bő fél évszázadon át tartó érett korszakát az ún. dekorátor nagymesterek lendületes művészete éppúgy jellemzi, mint a barokk klasszicizmus vagy a korai romanticizmus. A seicento utolsó évtizedeitől számítható a késő barokk időszaka, a nagy mesterek hagyományainak kissé kiüresedett, rutinos továbbvitele. A 18. században a velencei rokokó adta a korszak csillogó lezárását, miközben a settecento derekán mar megjelentek a neoklasszicizmus kezdetei. A két évszázad különböző iskoláinak, stílusainak közös jellemzője a valóság utánzása, a realizmus iránti igény, a dolgok kézzelfogható jelenlétének az illúziója, amelynek megvalósításá- hoz a művészeknek ekkorra már a festészet teljes eszköztára a rendelkezésükre állt.
A kiállítás időrendben, nyolc szekcióban tárgyalja a korszakot, Caravaggio radikális fordulatot hozó római színrelépésétől, a manierizmust felváltó barokk, majd a rokokó és a klasszicizmus kialakulásáig és mestereinek bemutatásáig. A tárlat Caravaggio két korai művével – köztük a Gyü- mölcskosaras fiúval - kezdődik, majd a caravaggizmus vallásos festészetének példái - pl. Caravaggio Salome témájú képének két változata – következnek. A harmadik rész a Lodovico, Agostino és Annibale Carracci működésével összekapcsolódott klasszicizáló barokkot mutatja be. A negye- dik szekció a barokk elterjedését és virágkorát tárgyalja, majd az ötödik a polgári műfajokról, a csendéletről, a tájképről, az arcképről és a zsánerportréról ad áttekintést. A következő részben a 18. század főbb stílusirányzatai kerülnek bemutatásra. Az utolsó két szekció a 18. századi velencei festészetébe, valamint az ekkor népszerűvé váló veduta (városlátkép) műfajába nyújt bepillantást, ez utóbbi Canaletto négy velencei látképe segítségével.
A teljes anyag elérhető a Magyar Sajtóanyag Adatbázis-ban
A kiállítás időrendben, nyolc szekcióban tárgyalja a korszakot, Caravaggio radikális fordulatot hozó római színrelépésétől, a manierizmust felváltó barokk, majd a rokokó és a klasszicizmus kialakulásáig és mestereinek bemutatásáig. A tárlat Caravaggio két korai művével – köztük a Gyü- mölcskosaras fiúval - kezdődik, majd a caravaggizmus vallásos festészetének példái - pl. Caravaggio Salome témájú képének két változata – következnek. A harmadik rész a Lodovico, Agostino és Annibale Carracci működésével összekapcsolódott klasszicizáló barokkot mutatja be. A negye- dik szekció a barokk elterjedését és virágkorát tárgyalja, majd az ötödik a polgári műfajokról, a csendéletről, a tájképről, az arcképről és a zsánerportréról ad áttekintést. A következő részben a 18. század főbb stílusirányzatai kerülnek bemutatásra. Az utolsó két szekció a 18. századi velencei festészetébe, valamint az ekkor népszerűvé váló veduta (városlátkép) műfajába nyújt bepillantást, ez utóbbi Canaletto négy velencei látképe segítségével.
A teljes anyag elérhető a Magyar Sajtóanyag Adatbázis-ban