Kicsit izgulok, de nem vészes

Bár az idei szezonban nem úgy jött ki a lépés Forgó Kristóf számára, ahogy szerette volna, és a nyári felkészülés után a szezon első felében számos probléma akadályozta, töretlen lelkesedéssel készül a hazai rendezésű Európa-bajnokságra, és reális, ám cseppet sem egyszerű célokat tűzött ki maga elé.

Kazincbarcikán kezdtél el korcsolyázni, szerettél ott edzeni?

Tulajdonképpen ott szerettem meg ezt a sportot, ezt sikerült elérniük az edzőimnek. Elsajátítottam az alapokat, majd nyolcévesen, már itt, Budapesten tanultam  meg a duplákat, Téglássy Tamara segítségével. Utána Vidrai Szabolcshoz kerültem, akitől igazán komoly technikai tudást kaptam.

Őt főként arról ismerik, hogy ő volt az első, aki magyarként négyfordulatost tudott ugrani. Milyen volt vele készülni?

Nem csak az első négyfordulatos ugrást, konkrétan toe-loopot ugrotta ő, hanem az első tripla axelt is! Ez meg is látszik, máig az axel és a toe-loop a két kedvenc ugrásom, ezek is mennek a legjobban, sikerült ezt átadnia. Ráadásul utána Simon Istvánnal dolgoztam, úgyhogy tényleg a legjobbaktól tanultam!

És te hogy állsz a tripla axellel és a négyfordulatos ugrással?

Nyáron kezdtem el igazán a tripla axelre koncentrálni, és külföldi edzőtáborok szakemberi biztattak is, elég jól ment, csak egy kicsit kellett volna még ráedzeni, s az idei szezonra meg is lehetett volna. De aztán hazajöttem és a nyár végén korcsolyát kellett cserélnem, körülbelül ősz közepéig küszködtem. Volt vagy 6-7 korim, 3-4 különböző pengével, össze-vissza variálva, két-három hetente váltottam, ez semmiképp sem segített. Aztán meg már javában tartott a szezon, nem tudtam gyakorolni, de jövőre már mindenképpen szeretném ugrani. És ez reális is. Utána meg jövet a négyfordulatos.

Milyen érzés lesz hazai pályán futni?

Nagyon várom! Kicsit izgulok, de nem olyan vészes. Hatalmas élmény lesz a bőrünkön érezni a hazai közönség szeretetét.

A teljes anyag elérhető a  Magyar Sajtóanyag Adatbázis-ban