Biometrikus azonosítás: biztonság vagy adatvédelmi rémálom?
Manapság sokan használják az ujjlenyomatos vagy arcfelismerős feloldást okostelefonjukon a kényelem és gyorsaság érdekében. Azonban fontos tudni, hogy ez komoly biztonsági és adatvédelmi kockázatokat rejthet magában, különösen akkor, ha valaki olyan helyzetbe kerül, ahol a rendőrséggel kell érintkeznie. A közelmúltban például a kaliforniai 9. kerületi fellebbviteli bíróság egy döntésében kimondta, hogy a rendőrök jogszerűen jártak el, amikor egy gyanúsított ujjlenyomatát használták telefonja feloldásához.
A probléma gyökere, hogy jelenleg még nem tisztázott teljes mértékben, hogyan viszonyulnak a biometrikus adatok az olyan alapvető jogokhoz, mint az önvádra kötelezés tilalma (5. alkotmánykiegészítés) vagy a jogtalan házkutatás és lefoglalás elleni védelem (4. alkotmánykiegészítés). Bár a bíróság szűken értelmezte a döntést és hangsúlyozta annak egyedi körülményeit, az eset mégis rávilágít arra, hogy a biometrikus adatokkal kapcsolatos jogi kérdések egyelőre nincsenek megnyugtatóan rendezve.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága és más fellebbviteli bíróságok még nem foglaltak egyértelműen állást abban a kérdésben, hogy a biometrikus adatok kikényszerített használata az önvádra kötelezés tilalmába ütközik-e.
Mikor érdemes kikapcsolni a biometrikus azonosítást?
Különösen olyan helyzetekben ajánlott mellőzni az ujjlenyomatos vagy arcfelismerős feloldást, amikor valószínűsíthető a rendőrséggel való érintkezés. Ilyenek lehetnek például a tüntetések, ahol tömeges letartóztatásokra kerülhet sor. A közelmúltban több esetben is előfordult, hogy a rendőrök problémás módon kezelték a letartóztatott tüntetők telefonjait.
Az elmúlt hetekben például az Egyesült Államok-szerte diákok és tech munkavállalók tömegeit tartóztatták le a palesztinok izraeli állam általi bánásmódja elleni tiltakozásért.
Hogyan "rendőrbiztos" a telefonunk?
Bár vannak módszerek telefonunk rendőrbiztossá tételére, fontos tudni, hogy a hatóságok valószínűleg így is találnak majd módot az adatainkhoz való hozzáférésre. A szakértők szerint a biometrikus adatok és a rendőrség kapcsolatát illetően még sok a tisztázatlan kérdés.
Az eset kapcsán felmerülő 5. alkotmánykiegészítéssel és a biometrikus adatokkal kapcsolatos érvek továbbra is rendezetlenek. A bíróság szerint a bizonyítékok jogszerűen kerültek megszerzésre, "mivel nem igényeltek kognitív erőfeszítést, így azonos kategóriába esnek a vérvétellel vagy a az ujjlenyomatvétellel, és csupán potenciális információforráshoz biztosítottak hozzáférést" a rendőrség számára.
Összességében kijelenthető, hogy a biometrikus feloldás használatával kapcsolatos aggályok megalapozottak, főleg azon csoportok esetében, akik nagyobb valószínűséggel kerülhetnek kapcsolatba a rendőrséggel. Amíg a jogi keretek nem tisztázódnak megnyugtatóan, érdemes megfontolni az ujjlenyomat és arcfelismerés mellőzését, és helyette hagyományos jelkóddal vagy mintával védeni telefonunkat.
Eredeti cikk: gizmodo.com
