Klímakatasztrófa a küszöbön?
A szén-dioxid koncentrációjának drasztikus emelkedése
Az ipari forradalom előtti időkhöz képest a szén-dioxid légköri koncentrációja mára több mint 50%-kal emelkedett, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetése, az erdőirtások és az erdőtüzek következtében. A 2023-as év átlagos CO2-szintje elérte a 419 ppm-et (milliomod részt), ami a 4 millió évvel ezelőtti állapotokra emlékeztet, amikor a tengerszint 22 méterrel magasabban volt, és a mainál jóval melegebb átlaghőmérséklet uralkodott.
A metán és a dinitrogén-oxid koncentrációjának növekedése
A metán légköri jelenléte az elmúlt években még a szén-dioxidnál is drámaibb mértékben emelkedett. A többek között az olaj- és gázkitermelés, valamint az állattenyésztés során felszabaduló metán koncentrációja mára 160%-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet, 2023-ban elérve az 1922 ppb-t (milliárdod részt). A dinitrogén-oxid koncentrációja – főként a nitrogéntartalmú műtrágyák széles körű használata és az intenzív mezőgazdasági termelés miatt – tavaly 336 ppb-re nőtt.
Az üvegházhatású gázok emelkedő koncentrációjának következményei
Az üvegházhatású gázok légköri felhalmozódása a globális átlaghőmérséklet emelkedéséhez vezet, aminek következtében egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, mint például az árvizek, aszályok, hőhullámok és erdőtüzek. A 2022-es év a valaha mért legmelegebb esztendőnek bizonyult, és a tendencia folytatódni látszik.
Azonnali cselekvés szükségessége a kibocsátás csökkentése érdekében
A tudósok sürgetik a kormányokat, hogy minél előbb nullára csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, majd kezdjék meg a szén-dioxid eltávolítását a légkörből. Mivel a CO2 hatásai késleltetve jelentkeznek, és a gáz akár több száz évig is a légkörben maradhat, elengedhetetlen a gyors és hatékony fellépés a klímaváltozás káros következményeinek mérséklése érdekében. Csak így kerülhető el, hogy visszafordíthatatlan folyamatok induljanak be bolygónk éghajlati rendszerében.