Ősi tengeri szörnyek titkai a mikroszkóp alatt
Az ichthyoszauruszok több mint százmillió évvel ezelőtt élték virágkorukat az ősi tengerekben. Méretük a néhány méteres példányoktól a 20 méter hosszú óriásokig terjedt, alakjuk pedig a mai delfinek kísérteties mását idézte. Bár az első ichthyoszaurusz maradványokat már 1850-ben felfedezték Bristolban, a tudósok azóta is sokat vitáznak a leletek hovatartozásáról. Egyesek még azt is felvetették, hogy a csontok valójában kihalt krokodiloktól vagy akár szárazföldi dinoszauruszoktól származnak.
A csontszövet mikroszerkezete árulkodik
Perillo és Sander azonban bebizonyította, hogy a fosszilizálódott állkapcsok szöveti szerkezete egyértelműen az ichthyoszauruszokra utal. A kutatók francia, német és délnyugat-angliai leleteket vizsgáltak, és mindegyikben felfedezték a kollagén rostok egyedi, csak erre a csoportra jellemző mintázatát. Ez a szerkezet hasonlít a szénszálas kompozit anyagokéhoz, és kiváló stabilitást biztosított a gyors növekedésű állatok számára.
A legnagyobb vizsgált állkapocstöredék egy bálna méretű ichthyoszaurusztól származhat. Az ilyen hatalmas ragadozók állkapcsának rendkívüli erőhatásoknak kellett ellenállnia, különösen ha az állatok a mai kardszárnyú delfinekhez hasonlóan a zsákmány felöklelésére is használták az orrukat.
Korábbi elméletek megcáfolása
A német kutatók eredményei cáfolják azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a rejtélyes csontok szárazföldi dinoszauruszoktól, például sauropodáktól vagy stegosaurusoktól származnának. Bár egyes tudósok korábban is gyanították, hogy a leletek ichthyoszauruszokhoz tartoznak, érvelésüket főként a csontok morfológiai hasonlóságára alapozták.
Perillo és Sander mikroszkópos vizsgálatai azonban most egyértelmű bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a victorianus korban talált rejtélyes állkapcsok valóban az ősi tengeri hüllőktől származnak. A felfedezés jelentősen hozzájárul az ichthyoszauruszok evolúciójának és életmódjának jobb megértéséhez.
(Eredeti cikk: sciencealert.com)
