Így élik túl az asztronauták a Marsot

A NASA új célja, hogy 2040 előtt embert juttasson a Marsra. Ez azonban sokkal nehezebb feladat lesz, mint a Holdra szállás volt annak idején. A Marsra való biztonságos eljutás és az ottani túlélés számos kihívást tartogat a tudósok számára, akiknek meg kell oldaniuk például az űrhajósok hosszú távú ellátását élelemmel, vízzel és oxigénnel, valamint meg kell védeniük őket a különféle egészségügyi veszélyektől. A NASA szakemberei gőzerővel dolgoznak azon, hogy leküzdjék az öt legnagyobb fenyegetést, amellyel a leendő Mars-utazóknak szembe kell nézniük:

1. Élelem hiánya

A NASA tervei szerint a Mars-missziókhoz szükséges élelmiszer nagy részét előre odaszállítanák, de ezt kiegészítenék friss étellel is, amit a helyszínen termesztenének. A Marson azonban tudomásunk szerint semmi ehető nincs. Bár a növénytermesztés kézenfekvő megoldásnak tűnik, a gyenge napfény, a korlátozott vízkészlet és a földitől eltérő, perklorátokat tartalmazó talaj nem teszik könnyűvé a növények termesztését. A NASA jelenleg különböző megközelítéseket tanulmányoz, hogy megtalálja a legjobb módszert.

2. Gyenge gravitáció

A Mars gravitációja nagyjából egyharmada a földinek. A mikrogravitáció hosszú távú hatásai, mint például a csontsűrűség és izomtömeg csökkenése, látásproblémák, még nem teljesen ismertek, de a NASA kutatói gőzerővel dolgoznak a megoldásokon. Az edzés fontos része lehet a megoldásnak, de radikálisabb ötleteket is vizsgálnak, például a csontnövekedést serkentő hormont termelő genetikailag módosított salátát.

3. Kozmikus sugárzás

A Földet mágneses mező védi a napból és a világűrből érkező sugárzástól, a Marsnak viszont nincs ilyen védőpajzsa. Ez megnöveli a rák és más egészségügyi problémák kockázatát az asztronauták számára. A NASA új etikai határértékeket próbál megállapítani a megengedhető sugárterhelésre, és olyan megoldásokat fejleszt, mint a sugárzásvédő mellények és egy speciális Mars-fényvédő krém. Az is segíthet, ha a Mars-bázisokat a felszín alatt, ősi lávacsövekben vagy természetes sziklaereszek alatt építik fel.

4. Folyékony víz hiánya

Az asztronautáknak vízre van szükségük iváshoz, gazdálkodáshoz, higiéniához és az üzemanyaghoz a hazaúthoz - a Mars felszínén viszont gyakorlatilag egyáltalán nincs folyékony víz. Szerencsére rengeteg víz van jég formájában, főleg a felszín alatt. A NASA a Subsurface Water Ice Mapping (SWIM) projekt keretében térképezi fel ezeket a jégkészleteket, hogy segítsen kiválasztani a legjobb leszállóhelyet a jövőbeli Mars-missziók számára.

5. Belélegezhetetlen atmoszféra

A Mars légköre nagyon ritka, és 96%-ban szén-dioxidból áll, szabad oxigén alig van benne. Ha az ember megpróbálna a Mars felszínén lélegezni, szinte azonnal megfulladna. A NASA a MOXIE nevű eszközzel teszteli, hogyan lehet belélegezhető oxigént előállítani a marsi légkörből. A kísérlet sikeres volt, és most egy nagyobb rendszert fejlesztenek, amely folyékony oxigént is elő tudna állítani rakéta-üzemanyagként. A marsi por viharok, amelyek akár hónapokig is eltarthatnak és károsíthatják a berendezéseket, további kihívást jelentenek. Ezért vizsgálja a NASA annak lehetőségét is, hogy nukleáris reaktorokat telepítsen a vörös bolygóra. Az űrhajósok mentális egészségének megőrzése a hosszú elszigeteltség alatt, több százmillió kilométerre az otthonuktól, szintén kulcsfontosságú szempont. A NASA Behavioral Health and Performance csapata ezen a területen is intenzíven kutat. 

Bár rengeteg munkára (és pénzre) lesz szükség ezeknek a problémáknak a megoldásához, a NASA hisz benne, hogy megéri a befektetést. A marsi emberes küldetések nemcsak naprendszerünk jobb megértéséhez, esetleg földönkívüli élet felfedezéséhez vezethetnek, hanem az ezekhez kapcsolódó kutatások az életet is jobbá tehetik itt a Földön. Például a sugárzás elleni védekezés terén végzett NASA kutatások a rák elleni küzdelemben is hasznosak lehetnek, az űrhajósok élelmezésére fejlesztett technológiák pedig hozzájárulhatnak az éhezés felszámolásához a Földön, megmutatva, hogyan termeszthetünk növényeket zord körülmények között, korlátozott erőforrásokból. A Marsra szállás 2040-ig valóban kemény dió lesz, de ha a NASA-nak sikerül, évtizedekig élvezhetjük majd az eredményeket. (Eredeti cikk: freethink.com)