Innovatív fegyver az óceánok védelméért: Spyglass

Dyhia Belhabib, egy algériai tudós, aki a polgárháború és a környezeti pusztítás sújtotta gyermekkorában nőtt fel, kifejlesztett egy innovatív technológiát az illegális halászat elleni küzdelemre. Az általa létrehozott Spyglass adatbázis a világ legnagyobb nyilvántartása az ipari halászhajók és vállalati támogatóik bűnügyi előéletéről. Ez a technológia lehetővé teszi a tengeri bűncselekmények és a bűnöző hajók hatékonyabb felügyeletét.

A túlhalászat globális problémája

Az elmúlt évtizedekben a világ halállományának több mint 90%-át a kapacitásának megfelelően halásszák, vagy túlhalásszák. A halászflották iparosodása és a növekvő fogyasztói kereslet, különösen Ázsiában és Európában, a tengeri ökoszisztémák gyors kimerüléséhez vezetett. Ahogy a halfajok megritkultak, az illegális halászat megugrott, mivel a halászok megpróbálták fenntartani fogásaikat.

Digitális környezetvédelem a nyílt óceánok szabályozására

Belhabib együttműködik a Global Fishing Watch-csal, egy nonprofit szervezettel, amely műholdas adatokat használ a hajók helyének nyomon követésére, kombinálva azokat a bűnügyi tevékenységekre vonatkozó adatokkal. Ez lehetővé teszi a gyanús halászhajók beazonosítását, a kalóz halászhajók elfogását és a tengeri parkok határainak figyelését. Bár ez nem garantálja a szabályok betartását, hatékonyabb tengeri rendészetet tesz lehetővé.

Valós idejű megfigyelés a helyi bűnüldözés támogatására

Belhabib most afrikai kormányokkal működik együtt, hogy nyomkövető eszközöket és mesterséges intelligenciára épülő technológiákat biztosítson számukra az illegális halászat és más tengeri bűncselekmények tetten érésére. Rendszere valós időben jelöli meg a szabálysértéseket elkövető hajókat, lehetővé téve a parti őrség és más ügynökségek számára, hogy könnyebben megtalálják az illegális halászokat.

A digitális innováció és a kormányzás együttműködése

A digitális megfigyelés önmagában nem oldja meg a túlhalászás alapvető strukturális mozgatórugóit. Az irányítási reformnak és a digitális innovációnak együtt kell működnie. Az ENSZ új, nyílt tengerekről szóló szerződésének 2023-as elfogadása jelentős kötelezettségvállalást jelentett új tengeri védett területek létrehozására, összhangban a Globális Biodiverzitási Egyezmény azon kötelezettségvállalásával, hogy 2030-ig a Föld szárazföldjének és óceánjainak 30%-át védelem alá helyezik. Ezek az új fejlemények ösztönzik a digitális megfigyelést, ami viszont növeli a tengeri védett területek hatékonyságát a halállományok védelmében. A 21. századi környezetvédelmi irányítás két kulcsfontosságú szempontot szemléltet: a digitális és az irányítási innováció kölcsönhatását, valamint azt a tényt, hogy a környezet bolygószintű irányítása csak bolygószintű számítástechnikával lehetséges. 

(Eredeti cikk: bigthink.com)