Janssen, az exobolygó, amely meglepte a csillagászokat


Egy jelentős felfedezés történt a csillagászat területén: először sikerült bizonyítékot találni egy szilárd felszínű, Naprendszeren kívüli bolygó körüli jelentős légkörre. A felfedezés alanya a Janssen, más néven 55 Cancri e nevű szuperföld, amely olyan közel kering anyacsillagához, hogy felszínét magmaóceán borítja. A Janssen felfedezése nagy előrelépés az exobolygók kutatásában, amely a Tejútrendszer kőzetbolygóinak sokféleségét igyekszik feltérképezni. A különböző méretű, tömegű és összetételű bolygók vizsgálata segít megérteni a bolygórendszerek kialakulását és fejlődését.

A Janssen különleges tulajdonságai

A Janssen a Copernicus (55 Cancri A) nevű csillag körül kering, amely 41 fényévre található a Földtől. Ez a csillag volt az egyik legelső, amelyről exobolygókat fedeztek fel. A Janssen különlegessége, hogy tömege 8,8-szorosa, sugara pedig 1,95-szöröse a Földének, és mindössze 18 óra alatt kerüli meg csillagát. A Janssen rendkívül magas hőmérsékletű bolygó: a nappali oldalán 2300 °C, az éjszakai oldalán pedig 950 kelvinnel alacsonyabb a hőmérséklet. Ezek a szélsőséges viszonyok megnehezítik egy hagyományos légkör kialakulását, mivel a csillag közelsége párolgásra készteti a gázokat.

A légkör felfedezése és vizsgálata

Egy NASA kutatócsoport a James Webb űrtávcső segítségével vizsgálta meg alaposabban a Janssent. A másodlagos fedések során, amikor a bolygó a csillaga mögött haladt el, gondosan elemezték a Copernicus fényét a Janssen fényével és anélkül. Ebből az adatból sikerült kiszűrni a bolygó által kibocsátott hősugárzást, és összehasonlítani különböző légköri gázok modelljeivel. Az eredmények arra utalnak, hogy a Janssen légköre nem hidrogénben és héliumban gazdag ősi atmoszféra, hanem egy sűrű, illékony, szén-monoxidban vagy szén-dioxidban gazdag légkör. Más elemek, például vízgőz, kén-dioxid és foszfin jelenléte sem zárható ki. A kutatók szerint a légkör nem a bolygóval együtt alakult ki, hanem a bolygó saját magmaóceánjából származó kipárolgás révén jött létre és újul meg folyamatosan, hasonlóan a Jupiter Io holdjának légköréhez. Ez megmagyarázhatja a Spitzer űrtávcső által észlelt változásokat a bolygó hősugárzásában.

További kutatások szükségessége

Bár a felfedezés jelentős előrelépés, még sok mindent nem tudunk a Janssenről és légköréről. A jövőbeli megfigyelések a JWST és más obszervatóriumok segítségével hozzájárulnak majd ennek az érdekes kőzetbolygónak a légkörének, felszínének és belsejének jobb megértéséhez. A Janssen vizsgálata egy újabb lépés afelé, hogy megértsük, hogyan alakulnak ki és fejlődnek az idegen világok a Tejútrendszerben. Az exobolygók kutatása révén nemcsak a távoli bolygórendszerekről tudhatunk meg többet, hanem saját Naprendszerünk és a Föld kialakulásának körülményeiről is pontosabb képet kaphatunk. 

(Eredeti cikk: sciencealert.com)

Népszerű bejegyzések