Nílus-ág felfedezése: a piramisok titkának kulcsa?
A rejtélyes Nílus-ág
A nemzetközi kutatócsoport radar műholdképek segítségével térképezte fel a folyóágat, amelyet arabul Ahramatnak, azaz "piramisoknak" neveztek el. A radar egyedülálló lehetőséget nyújtott arra, hogy a homokréteg alatt rejtőző földrajzi képződményeket, például betemetett folyókat és ókori struktúrákat felfedezhessék. A helyszíni felmérések és üledékminták elemzése megerősítette a folyó jelenlétét.
A kutatók szerint a folyóág fokozatosan tűnt el a homok alatt, feltehetően egy nagyjából 4200 évvel ezelőtti jelentős szárazság idején kezdődött ez a folyamat.
A piramisok építésének kulcsa
A gízai piramisok nagyjából egy kilométerre álltak a folyóág partjától. Számos piramis rendelkezett egy "szertartási megemelt sétánnyal", amely a folyó mentén húzódott, mielőtt a Völgy Templomokba torkollott volna, amelyek kikötőként szolgáltak. Ez arra utal, hogy a folyó kulcsszerepet játszott a piramisok építéséhez szükséges hatalmas építőanyagok és munkások szállításában.
Az ókori egyiptomiak valószínűleg sokkal könnyebben tudták a nehéz anyagokat, amelyek többsége délről származott, a folyón leúsztatni, mint szárazföldön szállítani. A folyópartok lehettek azok a helyszínek, ahol a fáraók temetési meneteit fogadták, mielőtt testüket a piramison belüli végső nyughelyükre szállították volna.
A piramisok elhelyezkedésének magyarázata
A folyó változó útvonala és vízhozama azt is megmagyarázhatja, miért épültek a piramisok különböző helyekre az idők során. A IV. dinasztia királyainak más lehetőségeik voltak, mint a XII. dinasztia uralkodóinak a földrajzi adottságok változása miatt.
Ez a felfedezés rávilágít a földrajz, az éghajlat, a környezet és az emberi viselkedés közötti szoros kapcsolatra. Az ókori egyiptomiak alkalmazkodtak a változó körülményekhez, és a rendelkezésre álló erőforrásokat kihasználva építették fel lenyűgöző emlékműveiket, amelyek az emberiség történelmének kiemelkedő teljesítményei közé tartoznak.
(Eredeti cikk: sciencealert.com)
