Többszörös COVID oltás: pajzs a jövő vírusaival szemben

Az új adatok szerint a rendszeres COVID-19 oltások megerősíthetik az immunrendszerünket a jövőbeli variánsokkal és még a kapcsolódó vírusokkal szemben is, ha a hatások nem túl gyorsan halványulnak el. Ez az oltások által már bizonyítottan nyújtott védelmen túlmenően igaz a jelenlegi fertőzésekkel szemben is.

A COVID-19 elleni vakcinák az immunrendszerünk B-sejtjeit tanítják meg arra, hogy mit célozzanak meg. A B-sejtek az adaptív immunrendszer fontos részei, amelyek az antigénekre reagálva specifikus antitesteket termelnek. Ha ezek a keresztreaktív antitestek nem tűnnek el gyorsan - ehhez idővel nyomon kellene követni a szintjüket -, akkor bizonyos vagy akár jelentős védelmet nyújthatnak egy rokon koronavírus által okozott világjárvány ellen.

Pozitív lenyomatképzés a COVID-19 vakcinákkal

Más oltásoknál, például az influenza elleni oltásoknál, az emlékeztető oltások nem feltétlenül teszik hatékonyabbá a védelmet. Az első oltások hatására az immunrendszerünk antitesteket hoz létre, amelyek felismerik és leküzdik a betolakodó vírust. Az antitestek részleteit az immunrendszer memóriasejtjei őrzik, amelyek figyelik és riasztást adnak, ha a vírus újra megjelenik, gyorsan több specifikus antitestet termelve a védekezéshez.

Az influenza esetében ezek a sejtek annyira jól végzik a dolgukat, hogy elnyomják a későbbi oltásokkal bevezetett frissített antitestek hatását. Ez problémás, mivel kevés esélyt ad arra, hogy a frissített antitestek részleteit a szervezetünk memória B-sejtekben tárolja, gyengítve a jövőbeli vírusvariánsokra adott válaszunkat.

Felmerült az aggodalom, hogy ez a COVID-19 vakcinák esetében is előfordulhat. Egy egérmodell és a SARS-CoV-2-t elkapó önkéntesek segítségével a kutatók megvizsgálták a memória B-sejtek antitestjeit különböző oltási kombinációk után. Hihetetlenül pozitív eredményt találtak: az immunrendszer válasza az oltási adagokkal a vírusvariánsokra egyre erősebbé válik, ami a pozitív lenyomatképzés jele.

Széles spektrumú antitestek több variáns és vírus ellen

Mind az emberekben, mind az egerekben a kutatók azt találták, hogy az antitestek többsége két tesztelt COVID-19 törzsre - az eredetire és az omikronra - reagált, nem csak egy variánsra specifikusan. További egérkísérletek azt mutatták, hogy az antitest-válasz nemcsak a SARS-CoV-2 különböző törzseivel birkózott meg, hanem segített leküzdeni a SARS-CoV-1-et is, amely a 2002-2003-as járványból származik.

A SARS-CoV-1 a mostani SARS-CoV-2 vírussal szoros rokonságban álló, de attól mégis különböző koronavírus, amely 2002-2003-ban okozott járványt, főként Ázsiában. A mostani eredmények arra utalnak, hogy a COVID-19 elleni oltások szélesebb védelmet nyújthatnak a koronavírusok ellen, mint korábban gondolták.

Bár még kérdéses, hogy az antitestek mennyi ideig maradnak meg a szervezetünkben, hiszen a kutatók csak az utolsó emlékeztető oltás után egy hónappal tesztelték az immunválaszt, és csak az mRNS vakcinákra koncentráltak, ez a tanulmány azt sugallja, hogy még több okunk van a rendszeres emlékeztető oltások felvételére. A COVID-19 vakcinák a becslések szerint eddig is több tízmillió életet mentettek meg, és a súlyos mellékhatások rendkívül ritkák, különösen a vírusfertőzés folyamatos és halmozódó kockázataihoz képest.

(Eredeti cikk: sciencealert.com)