Márciusi programok a Hagyományok Házából
2013. MÁRCIUSI PROGRAMOK
A HAGYOMÁNYOK HÁZÁBAN
Hagyományok Háza
1011 Budapest, Corvin tér 8.
(az eltérő helyszínt külön jelezzük!)
Jegyinformáció: 225-6056, jegy@hagyomanyokhaza.hu
TÁNC:
Hargita Nemzeti Székely Népi Egyesület: Ördöngösök Füzesen
2013. március 19., 15:00
2013. március 20., 15.00, 19.00
Az Ördög ott van ... különböző neveket viselve majd' minden vallásban, a népek öröklődő hitvilágában a Gonosz megtestesítőjeként. Ily módon jelen van a magyarság hitvilágában is, és gyakori szereplője népmeséinknek, csakhogy velünk valahogy mindig pórul jár. Az eszes paraszt (vagy éppen parasztasszony) túljár az eszén, nevetség tárgyává teszi.
Az Ördög nem ritka földrajzi neveinkben sem. Minden tájegységnek van egy Ördög-patakja, Ördög-árka, Ördög-lápja vagy valami hasonló, Mezőségen pedig ott van Ördöngösfüzes.
A Takács Sándor által kiadott Lélekjárás című írás gondolatait használja fel a Hargita Együttes új műsora. Az eredeti legenda, illetve annak variációi Ördöngösfüzes falu nevének kialakulására igyekeznek magyarázatot adni. A táncjáték szándéka nem az etimológiai eredet megfejtése, hanem egy minden korosztálynak szóló mese bemutatása elsődlegesen a tánc nyelvén.
Az előadás során a nézők szórakoztató történetbe ágyazva észak-mezőségi, kalotaszegi, gyimesi és szatmári táncokat láthatnak.
Rendező: Boka Gábor
Koreográfus: Busai Norbert és Busai Zsuzsanna
Magyar Állami Népi Együttes: Mezőség – Mikrokozmosz
2013. március 22., 19:00
A Magyar Állami Népi Együttes előadása Erdély központi tájegységének, a Mezőségnek vokális, zenei és táncos hagyományaiból táplálkozik. A Kolozsvártól északra húzódó terület domborzati viszonyait – lágy dombjait, sekély völgyeit – az emberi képzelet gyakran „holt tengerként" írja le. Az asszociáció nem is olyan távoli, hiszen évmilliókkal ezelőtt itt hullámzott a Pannon-tenger, melynek nyomai azonban már csak a lerakódott üledékekben érhetőek tetten.
A mélyben történt geológiai folyamatokhoz hasonlóak zajlottak kulturális értelemben a felszín fölött is. Ahogy a tenger makacs következetességgel halmozta föl kincseit, úgy halmozódott föl itt mindaz az érték, melyet a paraszti fej és szív az évszázadok során képes volt létrehozni. A mezőségi völgyek lankáiban megbúvó falvak százaiban magyarok, románok, cigányok élnek együtt századok óta, egymást inspirálva és egymástól tanulva. Ők szintetizálták és őrizték meg számunkra a Kárpát-medence talán leggazdagabb, sokszínű, soknyelvű, de egységes tánc- és zenekultúráját.
Az előadás alkotói tudják, hogy a jövő lehetősége a múlt gyökeréből sarjad. Azt is tudják, hogy a múlt megismerésének úgy van értelme, ha az képes hajtóerővé változni a jövő számára. „A hagyománnyal csak úgy érdemes foglalkozni, ha azt az ember állandóan újraalkotja. Újraalkotni pedig csak belülről lehet" – vall a tradícióhoz való viszonyáról Farkas Zoltán „Batyu", az est rendező-koreográfusa. Ezt az utat próbálja bejárni Bartókék óta minden generáció, amely szemét a művészet állócsillagára függeszti és a múltból (is) táplálkozik.
A Mezőség – Mikrokozmosz című produkció célja nem csak a „leletmentés", a vidék zenei-táncos hagyományának bemutatása. Legalább olyan fontos célja rákérdezni az egyénnek, a ma emberének viszonyulására ahhoz a hihetetlenül gazdag és sokszínű tánc- és zenekultúrához, amelyet a Mezőség hordoz, most alapvetően a városi, a „magaskultúra" szempontjából. Az előadás így a közösség és a személy viszonyrendszerében a kultúra elkerülhetetlen és törvényszerű újraértelmezését, a megőrzés mellett tehát az állandó újrafelfedezés és újraalkotás igényét is közvetíti.
A Mecsek Táncegyüttes és a Pöndöly Néptáncegyüttes: Sokszínű Baranya hosszúhetényi, magyaregregyi és szebényi hagyományőrzőkkel
Almárium sorozat
2013. március 23., 17:00
A komlói Pöndöly Néptáncegyüttes és a pécsi Mecsek Táncegyüttes a baranyai magyar tánchagyomány újrafelfedezésére invitálja a közönséget, az "Almárium" sorozat előadásán. Magyarország határmenti megyéjének színes hagyományvilágáról sokaknak minden bizonnyal a gazdag nemzetiségi kultúra jut először eszébe. A történelem viharai valóban jelentősen kiszínezték Baranya etnikai térképét, ez a kulturális sokszínűség azonban a megye magyar népét éppúgy jellemzi - a Mecsek völgyeiben és hegyoldalain, valamint a Duna és a Dráva árterében sajátos néprajzi karaktert formált az őslakos magyarság tucatnyi csoportja, az Ormánságtól a kelet-mecsekalji falvakon át a Tolnából áthúzódó sárközig.
A Pöndöly és a Mecsek táncegyüttesek tagjai az utóbbi esztendőkben egyaránt legfontosabb céljuknak tekintették e sokszínű tánckultúra megismerését, gyűjtését és színpadi feldolgozását. A műhelyek kapcsolatot alakítottak ki Baranya több hagyományőrző falusi közösségével, így az Almárium színpadán bemutatkoznak Hosszúhetény, Magyaregregy és Szebény táncosai, zenészei és nótafái is. A Mecsek és a Pöndöly táncosainak lábán pedig megelevenedik az Ormánság, a Sziget-vidék, Közép-Baranya, a Kelet-Mecsekalja, a Völgység és a baranyai Duna mente tánchagyománya, a Tenkes Zenekar és a Vörös Rezesbanda kíséretében.
KONCERT:
Csángóországban – a Berka Együttes és moldvai, valamint magyarországi mestereik koncertje
Mesterek és tanítványok sorozat
2013. március 6., 19:00
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog,
ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának." (Kodály Zoltán)
A Hagyományok Háza, felismerve az eltűnő paraszti kultúra élő átadásának jelentőségét, 2012-ben új koncertsorozatot indított útjára. Kodály sorainak szellemében célunk a folytonosságot megmutatni, az idősebb és fiatalabb zenészeket, az egymástól tanuló generációkat, a mestereket és a tőlük tanuló, ihletet szerző tanítványokat egy színpadra állítani.
Az előadást követő táncházba is szeretettel várjuk az érdeklődő közönséget.
A Berka Együttes tagjai már olyan zenei fészekbe születtek, amelyet szüleik táncházas nemzedéke rakott a hagyományőrző mesterek munkáját felhasználva. Az együttes tagjai a népzenei ismeretek jelentős részét itthoni tanárok közvetítésével sajátították el. Ezek az alapvető élmények Csángóföldre vezető utazásaikkal, gyűjtéseikkel egészültek ki. Műsoruknak kettős célja van. Egyrészt megszólaltatni a három nemzedék képviselőit a színpadon, másrészt emléket állítani a korábban élt csángó zenészeknek.
Az egyesület tagjai: Endrődi Szabolcs, Komáromi Márton, Manninger Ágota, Máté Móric, Szalai-Gindl János Márk és Szengyel István.
További közreműködők:
Klézsei mesterek: Bálint Erzsébet, Hodorog András
Egyszólam Együttes: Berecz András, Fábián Éva, Juhász Zoltán, Sáringer Kálmán
Kerényi Róbert
A koncert műsorszámai:
„Este lett a leányságnak…" – öreg magyaros
„Cserebogár, mondd meg nékem…" – tavaszköszöntő
Hejgetés
„Mikor csíkból kiindultam…"
Klézsei guzsalyas – énekek és táncdallamok
„Aluszol-e te juhász…" – báránykereső
Egyszólam Együttes műsora
Zerkula János keservei
Héjszák
Lassú és sebes magyaros, féloláhos
Legedi Lászlkó András emlékére – kezes és öves dallamok
Külsőrekecsini kettősök
„Jöjjön haza, édesanyám…" – ballada, tyúknóta és kecskés
Katonanóták Magyarfaluból
„Szűnjék meg bánattól…" – halottkísérő, halottas
Szabófalvi táncdallamok
TÁNC–KONCERT:
Fölszállott a páva koncert és Magyar Állami Népi Együttes: Hajnali Hold
Fölszállott a páva sorozat
2013. március 8., 19:00
A 2012-ben meghirdetett Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor szakmai partnere, a Hagyományok Háza a résztvevők elismerése mellett, valamint a közönségsikerre való tekintettel indította útnak legújabb sorozatát. A sorozat a néptánc- és népzenei vetélkedő középdöntőjébe jutott versenyzőknek biztosít lehetőséget arra, hogy a versenyen szerzett tapasztalataikkal gazdagodva mutatkozzanak be közönségüknek.
A sorozat különlegessége, hogy az előadás első felében a vetélkedő résztvevői lépnek fel rövid, bemutatkozó műsorukkal, a második részben pedig a Magyar Állami Népi Együttes műsorát láthatják az érdeklődők.
A sorozat művészeti vezetője Mihályi Gábor és Pál István „Szalonna".
A Fölszállott a páva koncert fellépői március 8-án: Csizmadia Anna (ének), Krajcsó Bence (citera), Tallabille zenekar, Magyar Állami Népi Együttes
Csizmadia Anna
Az általános iskolát szülőfalujában, Bácskertesen végezte, majd a szabadkai Zeneiskolában tanult tovább, jelenleg a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzenei Tanszakának másodéves hallgatója. Különleges kapcsolat fűzi a népdalokhoz, mivel közvetlenül szüleitől tanulta meg őket.
„Ezt a vetélkedőt nem szabad versenynek felfognunk. Nemesebb célért vagyunk "szereplői". Szegeden vettem részt a válogatón. Nagyon jó érzés lakozott bennem egész nap, mert annyi értékes embert láttam, hallgathattam ott. Nem versenyezni indultam, nem azért, hogy jobbnak tűnjek a másiknál. Közölni indultam azt a kincset, amelyet ránk hagytak őseink.
Ennek a versenynek a lényege a közlés. Hogy megmaradjunk! Talán énekelni és beszélni egyszerre tanultam meg. Anyukám mindig énekelt otthon, s olyan szerencsésnek mondhatom magam, hogy népdalokat énekelt, a mi népdalainkat. Főként így ivódott belém falum zenei hagyománya. Anyukám még most is énekel, munka közben. Azt vettem észre, hogy én is... Ha szomorú vagyok, akkor épp olyan dalokat "mondok" el, ha pedig vidám, akkor gyors tempójú, vidám tartalmú dalokat. Nagyon érdekes ez az egész Lét..."
Krajcsó Bence
"Életem egyik, és jelenleg a nagyobb részét kitöltő lételeme szó szerint a népzene, mert nem telik el úgy nap, hogy valami ne szóljon a fülemben, vagy valamit ne dúdoljak, ne muzsikáljak. Amikor lazítok, a muzsika akkor is szól a fülemben, a zene a lelkem egy darabja. Mikor citerám pendítem, akkor egy kaput nyitok meg, s megengedem a hallgatóságnak, hogy belásson a szívembe, a gondolataimba.
Jelenleg a nyíregyházi Művészeti Középiskola végzős növendéke vagyok, ahol tanárom Nauner-Agárdi Éva, művésztanár, a Népművészet Ifjú Mestere. 2008 óta mutatkozom meg szólóban, előtte pedig különféle népzenei együttesekben léptem színpadra. Számos vetélkedőn, versenyen is voltam kollégiumi Ki Mit Tud?-tól Kárpát-medencei népzenei versenyekig egyaránt. Eddig elért eredményeim közül a legmeghatározóbb a 2009-ben, Vácott megrendezett II. Országos Szakközépiskolai Népzenei verseny, ahol kategóriámban első helyezést értem el. Fontos volt még számomra a KÓTA által szervezett népdalkörök, népzenei együttesek és szólisták 15. Országos Minősítése, ahol az arany fokozat mellett az Arany Páva díjat is elnyertem. Több népzenei hanghordozón is közreműködöm citeramuzsikámmal, ezek az évente megjelenő Új élő népzene és Táncház – Népzene nevű kiadványok, valamint különböző népzenei együttesek, szólisták lemezein is szerepelek."
Tallabille zenekar
A Tallabille zenekart a Fölszállott a pávában trióként ismerhették meg a nézők – a magyar tekerőmuzsika és az ehhez kapcsolódó énekes kultúra bemutatása indította a zenészeket a szereplésre. Eredetileg öttagú az együttes: a tekerő mellett dudán és citerán, valamint a tekerőt kiegészítő esz-klarinéton igyekeznek minél hitelesebben, a régi mesterek játékstílusát idéző módon megszólaltatni a magyar zenei hagyomány legrégebbi rétegét idéző, erőteljes hangzású bourdon hangszereiket (a bourdon hangszereknél a dallamot kitartott hangokon szóló kísérőhúrok vagy -sípok támasztják alá). Repertoárjuk elsősorban a tekerő szűkebb pátriájából, a dél-alföldi régióból merít, de emellett a palóc dudazenét és a Dél-Dunántúl archaikus dallamait is szívesen játsszák. Működésüket díjakkal is elismerték: zenészeik közül többen szólóban és zenekarként is elnyerték a Népművészet Ifjú Mestere címet, tekerősük, Németh András pedig 2012-ben Junior Prima-díjat kapott.
Magyar Állami Népi Együttes: Hajnali Hold
A március 8-i előadás témája a nemzetközi nőnap kapcsán nem lehet más, mint a nőiesség. A Hajnali Hold című előadás a folklór nyelvezetéből inspirálódva szól a meghatározó női princípiumokról, a női lélekről, az ösztönök szintjéről, erről a sokszor titkos és érzéki világról. Alkalmat ad arra is, hogy a hold szemszögéből vizsgálva említést tegyen a napról, a férfi princípiumról.
GYEREK:
Aprók tánca
Gyermektáncház a Hagyományok Házában
március 1., 8., 22., 17.00
Gyermektáncházunkban hétről-hétre péntek délutánonként fogadjuk régi és új barátainkat: szeretettel várjuk azokat a játszani, táncolni, énekelni, kézműveskedni vágyó gyerekeket és szüleiket, akik szeretnének megismerkedni az évkörhöz tartozó ünnepeink és jeles napjaink szokásaival. Minden héten más hangszerből szól a talpalávaló: duda, tekerő, citera, furulya, hegedű, kontra, bőgő, koboz, gardon. A táncházak péntekenként 17.00 órától 18.30-ig tartanak a Hagyományok Háza Közösségi termében.
A belépődíj: 500,- Ft/fő (2 éves kor felett, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt).
Helyszín: Hagyományok Háza, Közösségi terem (1011 Budapest, Corvin tér 8., földszint)
Időpont: Péntekenként 17.00 és 18.30 között
március 1.: tavaszváró böjti játékok, tavasztündér
március 8.: "Szabadság ünnep", kukoricaszár lovacska
március 22.: tavaszváró böjti játékok, karikaelkapó
Figurás néptáncelőadás gyerekeknek
2013. március 21., 14:30
Tavaly októberben indult Figurás bérletünk négy előadásának műsorvezetője Sándor Ildikó néprajzkutató, aki gyakorlott narrátorként, a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodva "vezeti" a közönséget a Kárpát-medence ismeretlen, felfedezésre váró kistájaira. Márciusban Erdély, azon belül is a gyimesi táncok kerülnek sorra.
OKTATÁS:
A Kárpát-medence táncos öröksége
2013. március 23. – 2013. március 24.
A 60 órás akkreditált továbbképzést olyan, néptáncot oktató, gyakorlott pedagógusoknak ajánljuk, akik tudásukat szeretnék bővíteni, kiegészíteni. A tanfolyam négy tájegységet ölel fel, a hallgatók a választott táncok néprajzi hátterét, az adott területre jellemző etnográfiai, történelmi, társadalmi, környezeti hatásokat, a paraszti öltözetet, a táncfolklorisztikai és népzenei vonásokat ismerhetik meg. Megtanítjuk a választott területen megtalálható régi és új stílusú táncok alapmotívumait, díszítéseit, jellegzetes motívumfűzéseit, valamint a táncszerkesztést, táncrendet, stílusjegyeket és népdalokat.
Tanfolyamon kívül, egy-egy hétvégére is lehet jelentkezni. Táncegyüttesek táncosainak 4 fő felett csoportos kedvezményt adunk. Lehetőség van két év alatt nyolc táncból, négy tánc kiválasztásával is vizsgázni.
2013. március 23–24. Pálpataka (Sóvidék)
Néptánc gyakorlat és tanítási módszertan: Lőrincz Hortenzia és Kovács Norbert
Néprajzi előadás: Sóvidék népzenéje, Vavrinecz András
ISMERETTERJESZTÉS:
Nemezelők előadássorozata
március 9., 10.00–14.30
A Hagyományok Háza 2013. február 16-án szervezi meg első alkalommal a nemezelők előadássorozatát, melynek keretében a gyakorlatot megalapozó elméleti tudás kibővítésén túl lehetőséget szeretnénk adni az országban tevékenykedő nemezkészítők bemutatkozására, e szakma képviselőinek találkozására és konzultációjára. Itt helye lesz a hagyományos és modern, kortárs nemeztárgyaink megismerésének, készítési technikáik megfigyelésének, ha idő engedi akár kipróbálásának is. Szorgalmazzuk az aktuális problémák felvetését és a mai tárgykészítés dilemmáinak megvitatását.
Találkozásainkra minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Helyszín: Hagyományok Háza (1011 Budapest, Corvin tér 8.) – földszinti Közösségi terem
2013. március 9. 10.00–14.30
Vidák Anna Népművészet Ifjú Mestere, nemezkészítő szakoktató: Igen ez NEMEZ!
Szaniszló Judit nemezkészítő: Új utak a nemezelésben
KIÁLLÍTÁSOK:
"Élhető örökségünk" – a Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola 20. évfordulójára
A Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola (5600 Békéscsaba, Orosházi út 32.) kiállítása
Magyar Népi Iparművészeti Múzeum (1011 Budapest, Fő u 6.)
2013. március 14. – április 20.
Megnyitó: 2013. március 14., 14.00 óra. Megnyitja Pál Miklósné, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének elnöke.
Dédapáról unokára
A nádudvari K. Nagy fazekascsalád közös kiállítása
Magyar Népi Iparművészeti Múzeum időszaki kiállítóterme (1011 Budapest, Szilágyi D. tér 6.) Nyitva tartás: H–Cs: 9–16 h, P: 9–13h
2013. február 1. – 2013. március 22.
Dobiné Vass Júlia, K. Nagy Zsolt és K. Nagy György fazekasok közös kiállítása.
A kiállítást február 1-jén 14 órakor Hubert Erzsébet etnográfus, a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület elnöke nyitja meg.
Anyáról lányára
Beszprémy Józsefné és Beszprémy Katalin közös hímzéskiállítása
Magyar Népi Iparművészeti Múzeum (1011 Budapest, Fő u 6.)
2013. január 25. – 2013. március 7.
A kiállításon Beszprémy Józsefné és Beszprémy Katalin 50–60 db, múzeumokban, gyűjteményekben, helyi gyűjtések alapján felkutatott, feldolgozott hímzését, szőttesét, öltözetét láthatja a közönség főleg Nyugat-Dunántúlról és Erdélyből, melyek napjaink, a XXI. század emberének környezetkultúrájába szervesen illeszkednek.
Beszprémy Józsefné 50 éve, 1962-ben kezdte el a népi hímző szakkörök szervezését, szakmai irányítását, tanfolyamok szervezését Sárváron és a sárvári járásban. Egyik legkiválóbb kutatója, felfedezője és népszerűsítője a nyugat-dunántúli hímzésnek. Kezdettől fogva nemcsak a közvetlen környezetében, hanem az egész országban, sőt a határokon túl is népszerűsítette ezt az akkor még kevesek által ismert hímzést.
Saját gyűjtései, kutatásai alapján rajzolta újra a mintákat, melyeket tanfolyamokon és szakkörökben közkinccsé tett. Országos népművészeti pályázatokon számtalan díjat kapott. 1975-ben a Népi Iparművész, 1987-ben a Népművészet Mestere, 1995-ben a Király Zsiga-díjat nyerte el. 1975 óta a megye népművészeti mozgalmának szakmai irányító tevékenységét látta el, immár nemcsak a hímzés, hanem más szakágak területén is, ezen a területen legkiemelkedőbb munkája a velemi alkotóház megépítésének megszervezése, koordinálása, a Velemi Stúdióban a szakmai munka feltételeinek megteremtése, a stúdió életének szervezése.
Napjainkban is aktívan szervezi a környék hímzőinek pályázatokon való részvételét, szakmai munkáját, de tart foglalkozásokat távolabbi, határon túli tanfolyamokon is.
Lakásán szívesen fogadja az érdeklődő hímző asszonyokat.
2012-ben töltötte be 90. életévét.
Beszprémy Katalin édesanyjával a kezdetek óta járta a környék szakköreit, az országos pályázati kiállításokat. A 60-as évek végétől részt vett az nyári országos és megyei hímző tanfolyamokon.
A Fiatalok Népművészeti Stúdiójának 1973 óta tagja.
1974-ben kapta meg a Népművészet Ifjú Mestere címet, és ebben az évben vizsgázott le „B"kategóriás szakkörvezetőként.
Egyetemi évei alatt a Népművelési Intézet munkásszállás kísérleteinek résztvevője, építőipari és textilipari munkásszállásokon vezetett szakköröket, melynek eredményeként született meg a Közgazdaságtudományi Egyetem Szociológia szakán írt diplomamunkája.
Tagja volt a Velemi Stúdiónak, az alkotóház építkezésén aktívan részt vett.
1983-tól a TÉKA együttes háziasszonya és az első táncházas-kézműves táborok kitalálója, szervezője, a TÉKA újság első szerkesztőbizottságának tagja.
1992 óta dolgozik a Magyar Művelődési Intézetben, illetve folyamatosan annak jogutódjában, a Hagyományok Házában. A tár feladata a népművészet közkultúrába történő beemelése, ennek érdekében különösen a képzések, táborok, pályázatok, a zsűrizés, a mozgalommal való szakmai kapcsolat megteremtése.
Király Zsiga-díjat 2002-ben kapott.
Fölszállott a páva 2012 – A színpadon innen és túl
Kiállítás Farkas József fotóiból
Hagyományok Háza kerengő (I. Corvin tér 8.)
2013. január 22. – 2013. április 12.
A fölszállott a páva népzenei és néptáncos tehetségkutató verseny során készült fotók a Hagyományok Háza Corvin téri épületében láthatóak.
Népi iparművészetünk elmúlt 50 éve: „Alkotók – tárgyak – folyamatok"
A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum állandó kiállítása
Magyar Népi Iparművészeti Múzeum (1011 Budapest, Fő u 6.)
Nyitva tartás: Kedd–szombat 10.00–18.00
A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum állandó kiállítása átfogó képet nyújt arról, milyen alkotások születtek az elmúlt ötven évben a fával, kerámiával, textillel, vesszővel, gyékénnyel, nemezzel, bőrrel vagy épp tojással, gyöngyökkel dolgozó népi iparművészek keze alatt. A tárlaton többek között kiderül, milyen remekműveket faragtak a pásztorok ötven éve, látható az a szőnyeg, amely az első táncházak falán lógott a hetvenes években, de az is bebizonyosodik, hogy egy „népi" edénykészlet nagyszerűen megállja helyét napjaink étkezőjében is.
A hagyománynak komoly szerepe van a múlthoz, a lakóhelyhez, az emberi közösséghez kötődő történelmi tudat kialakításában, ugyanakkor a nemzetek közötti toleranciára, egymás kultúrájának megbecsülésére, megismerésére is nevel, hiszen napjainkra egyre többet merít más népek kultúrájából is. A kiállítás tisztelegni kíván a minősített és a minősítést megszerezni kívánó, valamint csupán az alkotás, az értelmes és esztétikus, hagyományokat tisztelő és életben tartó alkotók előtt, és sok érdekességgel várja mindazokat, akiket érdekel, milyen utakon jártak régen és járnak ma a népi iparművészek.
