Infonapló

2013. augusztus 29.

Fokozódó éghajlatváltozás – csökkenő biológiai sokféleség

A biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás egymásra gyakorolt hatására hívja fel a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége. Az idei száraz nyár és a Kormányközi Éghajlatváltozási Testület (IPCC) friss jelentése is utalnak arra, hogy az éghajlatváltozás komolyan érinti a fajok és az élővilág sokszínűségének csökkenését, ugyanakkor a zöld felületek megóvása segíti kivédeni az éghajlatváltozás negatív hatásait. A szervezet egyúttal felhívja a figyelmet az egyén felelősségére.

Bár az IPCC jelentése szeptemberben jelenik meg, az előzetes hírek alapján az éghajlatváltozási előrejelzések sokkal súlyosabbak, mint az előző 2007-es jelentésben voltak. Várható, hogy a negatív hatások felerősödnek, a tengerek-és óceánok vízszintjének emelkedése a közeljövőben akár New Yorkot és Londont is veszélyeztethetik. Az éghajlatváltozás egyik tüneteként egyre gyakoribbá és szélsőségesebbé váló időjárás felhívja mindannyiunk figyelmét: nem elég a rész-problémákat kezelni és felszínes megoldásokkal foglalkozni, hiszen a természetben a rendszerek összefüggnek, mint például a biológiai sokféleség az éghajlatváltozással - mondta Botár Alexa a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

Az éghajlatváltozás jelentősen hat a biológiai sokféleségre: megnehezíti a fajok alkalmazkodását - kiemelten a bennszülött, szűk tűrésű fajokét -, azáltal, hogy új özönfajok és kártevők bukkannak fel, illetve a körfolyamatok megváltoznak pl. egy-egy terület vízellátottsága drasztikusan csökken vagy nő. Az adott terület természeti (ökoszisztéma) szolgáltatásai így jelentősen csökkenhetnek, például veszélybe kerülhet a megfelelő talajképződés, vízkörforgás, beporzás, élelmiszertermelés. Mindezek miatt az embernek egyre nagyobb beavatkozással egyre több energiát kell befektetnie, hogy a csökkenő ökoszisztéma szolgáltatásokat pótolja, így sokszor ördögi körök jönnek létre.

A csökkent biológiai sokféleség visszahat az éghajlatváltozásra. A földművelés kimeríti a talaj szénkészleteit, a talaj kevesebb szenet tud megkötni, nő az üvegházgáz kibocsátás, ami erősíti az éghajlatváltozást. A felborult egyensúlyú ökológiai rendszerek a klíma szabályozására kevésbé képesek. Ráadásul a biológiailag sokszínű Magyarország érzékenyebb az éghajlatváltozásra, mint sok más európai terület: ha világátlagban egy Celsius fokot emelkedik a felszíni hőmérséklet, az nálunk 1,5-2 C fokos emelkedést jelenthet. Ennek fő oka a kedvezőtlen hazai felszínborítottság, mivel a nagy kiterjedésű szántóföldek relatíve alacsony természeti szolgáltatást nyújtanak.

A biológiai sokféleség megőrzésében a jogi és gazdasági szabályozó rendszerek fontosságára, a hatékony nemzetközi és kormányzati törekvéseken túl pedig az egyén felelősségére hívja fel a szervezet a figyelmet.

Az elmúlt néhány hónapban, hat megyében összesen több mint 300 érdeklődő kapcsolódhatott be a Magyar Természetvédők Szövetségének önkéntes programjaiba. Az önkéntesek madárodú-készítésben és madárgyűrűzésben, élővilág-felmérésekben vagy éppen özöngyomok irtásában próbálhatták ki magukat, miután megismerkedtek azzal a svájci-magyar programmal, amely nemzetközi jó példákat mutatott a magyar önkénteseknek. Az akciók eredményeképpen a jövőben további 300 önkéntes segíti a biológiai sokféleség védelmét itthon, a Magyar Természetvédők Szövetsége és tagszervezetei munkája keretében.

Háttér információ:

Éghajlatváltozás és biológiai sokféleség kapcsolatáról bővebb információ a Magyar Természetvédők Szövetsége javaslatcsomagjában: http://www.mtvsz.hu/dynamic/nbs_civiljavaslat_30oldalas.pdf  (17. oldaltól)

IPCC jelentés, New York Times cikk:
http://www.nytimes.com/2013/08/20/science/earth/extremely-likely-that-human-activity-is-driving-climate-change-panel-finds.html?pagewanted=all&_r=0