Infonapló

2013. szeptember 19.

Filmes hírek

Affleck szerencséje (16)
A Vakszerencse (16) (Runner, Runner, hazai bemutató: szeptember 26.) főszerepében végre mindenki megnézheti, milyen Ben Affleck, amikor gonosz. De újságírók gyakran azt is megkérdezik tőle, milyen érzés volt számára a másik nagy váltás: hogy a producer-rendező-főszereplői feladatokat, melyeket Az Argo-akció-ban látott el, egyszerű színészetre cserélte.
A válasz meglepő: Affleck csöppet sem gondolja, hogy visszalépett volna, és a forgatás során sem érezte kínzó szükségét, hogy mindenbe belebeszéljen, átrendezzen vagy újragondoljon. 
– Óriási megkönnyebbülés volt csak színészkednem – mondta Affleck, aki egy internetes szerencsejáték-birodalom gátlástalan tulajdonosát alakítja a filmben. – Eleve arra kértem az ügynökömet, hogy Az Argo-akció után valami laza szerepet találjon nekem, lehetőleg olyat, amiben gonoszkodhatok. Élvezni akartam a munkát. És nincs jobb érzés annál, hogy amikor a forgatáson kitör valami botrány, valami éppen nagyon nem sikerül, vagy összeomlik egy terv, és a rendező meg a producerek kétségbeesve telefonálgatnak meg veszekszenek, én csak annyit mondok: „oké, az öltözőmben leszek. Ha megoldottátok a problémát, szóljatok!", és egyáltalán nem töröm a fejem azon, hogyan kéne kimászni a slamasztikából.


Itt a vége eleje (16)

Az Itt a vége (This is the End, hazai bemutató: október 17.) helyszíne egy házibuli James Franco hollywoodi villájában. A bulira sajnos pont akkor kerül sor, amikor vége a világnak: így a sok összegyűlt híres vendég együtt nézhet szembe az utolsó ítélettel. 
– Ha annyiszor kapnék tíz centet, ahányszor azt mondták vagy írták rólam, hogy minden filmben saját magamat játszom, már nem is kéne többet játszanom: megélnék életem végéig – magyarázza az alapötletet a film kitalálója és egyik főszereplője, Seth Rogen. – Úgyhogy most tényleg mindenki saját magát játssza. Így aztán a forgatás részben egy nagy buli volt a legjobb barátaimmal, Jonah Hill-lel, James Franco-val, Emma Watson-nal meg a többiekkel, részben csoportterápiaként is működöt: végre megmondhattuk a kendőzetlenül rossz véleményünket egymás filmjeiről és szerepeiről. És filmre is vettük… hogy később ne lehessen letagadni. 
A saját magukat játszó sztárok ötlete nagyon bejött: a vad komédia elsöprő sikert aratott az Egyesült Államokban, több mint 100 millió dollár bevételt termelt a tengerentúlon – kár, hogy ha egy film a világvége idején játszódik: nehéz kitalálni hozzá a folytatást.

A teljes anyag elérhető a  Magyar Sajtóanyag Adatbázis-ban