Inzulin egyenesen a tehéntőgyből - forradalmi megoldás vagy etikai zsákutca?

Képzeljétek el: egy tehén, amely emberi inzulint termel a tejében. Vajon a jövő megoldása a cukorbetegség kezelésére vagy a tudomány túlkapása? Az Illinois-i Egyetem biotechnológiai kutatói mindenesetre úgy gondolják, hogy ez a megoldás lehet a kulcs a milliók életét megmentő inzulinhoz.

Wheelerék Brazíliában tesztelték a technológiát, és egy transzgenikus borjú megszületésével büszkélkedhetnek. A humán DNS-t célzottan az emlőszövetbe juttatták, így az emberi inzulin nem kerül a tehén vérébe vagy más szöveteibe. Ráadásul az emlőmirigy kiváló fehérjetermelő képességét is ki tudják használni. Szóval, mi a gond?

Nos, a gond az, hogy a tehén tejtermelése a vártnál kisebb lett a hormonális indukció miatt. Ráadásul a mesterséges megtermékenyítés sem sikerült, így a kutatók kénytelenek voltak újraklónozni az állatot, hogy a következő generációban nagyobb sikereket érjenek el. Elképzelem, ahogy a tudósok próbálkoznak a tehénnel, miközben az csak bámul rájuk, mintha azt mondaná: "Hé, srácok, én csak egy tehén vagyok, nem egy tudomány-kísérlet!"

Persze, ha minden jól megy, akkor akár egy kisebb tehéncsorda is felülmúlhatja az inzulin előállítására szolgáló jelenlegi módszereket. De vajon ez a megoldás tényleg etikus? Nem játszunk-e túl nagyot az anyatermészettel? Csak remélhetjük, hogy a végeredmény nem egy olyan Frankenstein-tehén lesz, ami a cukorbetegek megváltása helyett inkább rémálommá válik.