Sokkoló felfedezés Raffaello híres festményén

Egy mesterséges intelligencia (AI) algoritmust használva kutatók felfedezték, hogy Raffaello híres festményén, a Madonna della Rosán (Rózsás Madonna) Szent József arca valószínűleg nem Raffaello saját kezű munkája. Az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból származó kutatók egy egyedi elemzőalgoritmus segítségével, amely az olasz mester ecsetvonásairól ismert műveken alapul, arra a következtetésre jutottak, hogy legalább a festmény egy részét egy másik művész készítette.

A kutatók a Microsoftnak a ResNet50 nevű, előre betanított architektúráját módosították, és kombinálták egy hagyományos gépi tanulási technikával, az úgynevezett Support Vector Machine-nal. Ez a módszer korábban 98 százalékos pontossággal azonosította Raffaello festményeit. A kutatók ezúttal nemcsak a teljes képeket, hanem az egyes arcokat is megvizsgálták az algoritmussal.

Rejtély Szent József arca körül

Míg a Madonna, a Gyermek és Keresztelő Szent János egyértelműen Raffaello keze munkáját tükrözik, Szent József arcáról ez nem mondható el. A kutatók megjegyzik, hogy a festmény hitelességéről folytatott korábbi vitákban is felmerült, hogy Szent József arca kevésbé jól sikerült, mint a kép többi része. Valószínűleg Raffaello egyik tanítványa, Giulio Romano lehet a felelős a negyedik arcért, de ez korántsem biztos.

Mesterséges intelligencia a művészettörténet szolgálatában

A Madonna della Rosa 1518 és 1520 között készülhetett. Művészettörténészek már az 1800-as évek közepén gyanították, hogy a festmény nem teljes egészében Raffaello munkája. Most ezek a gyanúk szinte biztosan beigazolódtak a modern technológia segítségével. A kutatócsoport hangsúlyozza, hogy az AI a jövőben inkább segíteni fogja a művészeti szakértőket, mintsem helyettesíteni őket.

"Ez a fajta szoftver eszközként használható a műalkotások hitelesítési folyamatában, de a teljes folyamat számos egyéb szempont vizsgálatát is magában foglalja, mint például a mű származása, pigmentek, állapota stb." - magyarázta Hassan Ugail, a University of Bradford matematikusa és informatikusa.

A mesterséges intelligencia tehát egyre nagyobb szerepet játszik a művészettörténeti kutatásokban, felfedve a klasszikus festmények titkait. Ez a technológia azonban nem helyettesíti, hanem kiegészíti és támogatja a szakértők munkáját, lehetővé téve, hogy még mélyebbre áshassanak a művészet rejtelmeiben.

Eredeti cikk: sciencealert.com