Bionikus szem: áttörés a herculaneumi tekercsek megfejtésében

Platón, a nagy hatású ókori görög filozófus végső nyughelyét sikerült azonosítani a Herculaneum-i tekercsek olvasására kifejlesztett "bionikus szem" segítségével. A Kr. e. 4. században élt Platón munkássága, különösen a politikával kapcsolatos nézetei, máig meghatározóak a nyugati gondolkodásra nézve. Annak ellenére, hogy több mint 2300 éve hunyt el, "Az állam" című műve még mindig az egyik legtöbbet tanulmányozott könyv a vezető amerikai egyetemeken. Platónról viszonylag kevés életrajzi adat maradt fenn, ezért is különösen jelentős ez a felfedezés. Bár a történészek már korábban is tudták, hogy az athéni Akadémia kertjében temették el, a pontos helyszínt eddig homály fedte.

A Vezúv kitörése és a herculaneumi tekercsek

Amikor a Vezúv Kr. u. 79-ben kitört, Pompejit, Herculaneumot és több környező falut is hamu és kőzet borított be. Az 1700-as években a régészek közel 2000 papirusztekercset találtak egy herculaneumi villában, amelyet a vulkánkitörés elpusztított. Sajnos azonban sok tekercs olyan sérülékeny állapotban volt, hogy a legkisebb fizikai behatásra is szétmállottak volna. A herculaneumi tekercsek egy részét sikerült kibontani és elolvasni, de a legtöbbjük túlságosan sérült és törékeny volt ehhez. Így ezek tartalmáról évszázadokig csak találgatni lehetett.

A GreekSchools projekt és a "bionikus szem"

2021-ben az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurót (kb. 2,7 millió dollár) ítélt oda a GreekSchools projektnek, hogy olyan eszközöket fejlesszenek ki, amelyekkel a herculaneumi tekercsek szövegei roncsolásmentesen olvashatóvá válnak. Ennek eredményeként jött létre az a "bionikus szem", amely a mesterséges intelligencia és számos fejlett képalkotó technika - optikai és hőképalkotás, tomográfia (a CT-vizsgálatoknál is használt módszer) - kombinációjával képes különbséget tenni az üres és a tintát tartalmazó részek között anélkül, hogy fizikailag ki kellene bontani a tekercset.

Platón nyughelyének megtalálása

Április 23-án a projektvezető Graziano Ranocchia bejelentette, hogy a csapatnak sikerült kb. 1000 szónyi szöveget kinyernie "Az Akadémia története" című tekercsből. Ez az információ fényt derített Platón nyughelyére: az Akadémia kertjének egy eldugott részén, a múzsák szentélye közelében temették el. A felfedezés azért is jelentős, mert Platón pontos temetkezési helye régóta foglalkoztatta a kutatókat és a filozófia iránt érdeklődőket. Most végre ez a rejtély is megoldódott. A helyreállított szöveg, amely a tekercs mintegy 30%-át tette ki, azt is felfedte, hogy Platónt Kr. e. 404 és 399 között rabszolgának adhatták el - a történészek korábban úgy vélték, ez a filozófus életének egy későbbi szakaszában, Kr. e. 387 körül történt.

A projekt folytatása és várható eredményei

A GreekSchools projektet 2026-ig támogatják, és a csapat reméli, hogy az elkövetkező években a kifejlesztett eszközökkel a herculaneumi tekercsek még nagyobb részét sikerül majd megfejteniük. "Hamarosan képesek leszünk a tekercsek hátoldalán vagy az egymásra ragadt rétegeken lévő szövegek olvasására is" - nyilatkozta Ranocchia. "Jelenleg a sztoikusokról, a szókratikusokról, a püthagoreusokról és az epikureusokról szóló műveken dolgozunk, és valódi előrelépésre számítunk." A projekt várhatóan számos értékes információval gazdagítja majd az ókori görög filozófiáról és kultúráról meglévő tudásunkat. Az eddig rejtve maradt szövegek új megvilágításba helyezhetik a korszak szellemi életét és gondolkodásmódját. A GreekSchools csapata mellett mások is próbálkoznak a herculaneumi tekercsek megfejtésével. A 2023 márciusában indult Vezúv kihívás akár 700 000 dolláros pénzjutalmat is kínál azoknak, akiknek sikerül megfejteniük a tekercsekről készült nagy felbontású CT-felvételeket. Ez a lehetőség több ezer diákot és kutatót ösztönzött arra, hogy behatóbban tanulmányozzák a szövegeket. A Vezúv kihívás is jól mutatja, milyen nagy az érdeklődés az ókori dokumentumok iránt. A nemzetközi összefogás és a korszerű technológia révén ma már olyan kérdésekre is választ kaphatunk a múltból, amelyek hosszú ideig megválaszolhatatlannak tűntek.

Mivel oly sok szem (legyen az bionikus vagy emberi) szegeződik a herculaneumi tekercsekre, valószínűtlennek tűnik, hogy sokáig olvashatatlanok maradnak - és ki tudja, milyen új betekintést nyújthatnak majd az ókori múltba? A "bionikus szem" felfedezése Platón nyughelyéről is jól példázza, hogy a történelem több ezer éves rejtélyeire is fény derülhet a 21. századi technológia segítségével. Ez a projekt is bizonyítja, hogy a tudományos kutatás és a műszaki innovációk karöltve milyen lenyűgöző eredményekre vezethetnek - még akkor is, ha a válaszokat egy rég letűnt kor titkai között kell keresnünk. 

(Eredeti cikk: freethink.com)