A színek észlelése: az agyunk és a nyelvünk szerepe
A BBC Future cikkben arról van szó, hogy bár a szemünk fizikailag milliószor több színt képes érzékelni, nem mindenki azonos módon ismeri fel ezeket a színeket. A színtévesztés, vagyis a színek közti különbségek nem észlelése, a retina sejtjeinek hiányára vagy hibájára vezethető vissza. Azonban még azoknál is, akiknek "normális" a látásuk, a kontrasztérzékelő sejtek eloszlása és sűrűsége is eltérő, ami miatt mindannyian kissé másképp érzékeljük ugyanazt a színt. A színek észlelése főként az agyunkban történik, így szubjektív és személyes tapasztalatokra is alapozódik. Például a szinézéziában szenvedő emberek betűk és számok színeit is érzékelik. Azonban még a szinézéziában is eltérőek lehetnek az érzékelt színek. Egy másik példa az Adelson-féle sakktábla-árnyék illúziója, ahol két jelölt négyzet ugyanazt a színt képviseli, de az agyunk másként érzékeli őket. Az emberi szem képes érzékelni több ezer színt, de a színekkel való kommunikáció és mindennapi életünk során a színek használata azt jelenti, hogy ezt a hatalmas választékot azonosítható és értelmezhető kategóriákra kell osztanunk. Különböző nyelvek és kulturális csoportok is másképp osztják fel a színspektrumot. Például a Dani nyelvben, amit Papua Új-Guineában beszélnek, csak két színt különböztetnek meg: sötét és világos. A Warlpiri emberek, akik Ausztrália Északi Területén élnek, még a "szín" szóra sem rendelkeznek kifejezéssel. A világ nyelveinek többségében öt alapszín van. Az észak-namíbiai síkságokon élő Himba emberek és a Papua Új-Guinea esőerdőiben élő Berinmo emberek is hasonló öt színrendszerrel rendelkeznek. A színek észlelése az életünk során is változhat. Például a görög anyanyelvű emberek, akiknek két alapszínük van a világos és sötét kék ("ghalazio" és "ble"), hajlamosabbak arra, hogy hosszú ideig az Egyesült Királyságban élve ezeket a két színt hasonlóbbnak lássák. Ez azért van, mert az angol nyelvű környezettel való hosszú távú érintkezés hatására a görög anyanyelvűek agya úgy kezdi értelmezni a "ghalazio" és "ble" színeket, mintha ugyanahhoz a színkategóriához tartoznának. A színek észlelése nem csak a színekkel történik, hanem minden életünk területén befolyásolhatja a nyelvünk. A Lancaster Egyetem laboratóriumában azt vizsgálják, hogy a különböző nyelvek használata és az azokkal való érintkezés hogyan változtatja meg mindennapi tárgyaink észlelését. Végül is, egy új nyelv megtanulása olyan, mintha az agyunknak új lehetőséget adnánk arra, hogy másképp értelmezze a világot - ideértve a színek látását és feldolgozását is.
