Hatlábú egér

Egy gén kikapcsolása az egérembrió fejlődésének korai szakaszában egy olyan mutáns egérhez vezetett, amelynek a nemi szervei helyén plusz lábai nőttek. A kutatók a Tgfbr1 gén működésképtelen változatát hozták létre, amely normális esetben egy receptor fehérjét kódol. Ez a receptor kulcsszerepet játszik abban, hogy az embrió sejtjei a test megfelelő részén alakítsanak ki végtagokat és külső nemi szerveket.

Az embriók fejlődése során a gének aktivációja határozza meg a testrészek kialakulását

Az emlős embriók növekedésük során egymást követően építik fel a test struktúráit a fejtől a farok irányába haladva. A fejlődés korai szakaszában genetikai mechanizmusok gondoskodnak a fej kialakulásáról, majd a törzs meghosszabbodásáról és a fő szervrendszerek alapjainak lefektetéséről. Egy második átmenet során több szövetrétegben aktiválódó gének tovább nyújtják a törzset, létrehozva a farkat. Eközben az újonnan megjelenő szövetek közötti kölcsönhatások kialakítják a test kilépő csatornáihoz és a nemi szervekhez szükséges struktúrákat.

A mutáns lábak hasonló génkifejeződést mutatnak, mint a normális végtagok

Annak ellenére, hogy a Tgfbr1 gén hibás működése miatt a plusz lábak szokatlan helyen fejlődtek ki, a bennük kifejeződő egyéb gének hasonlóak a normális egérvégtagokban találhatókhoz. Mindkét végtag az embrió középső szövetrétegéből, a mezodermából alakul ki. Ahogy a végtagokká váló sejtek kitüremkednek a környező külső szövetrétegbe, az endodermába, lehetséges, hogy további "válj lábbá" üzeneteket kapnak, ami tovább segíti fejlődésüket torz, de érett végtagstruktúrákká - feltételezik a kutatók.