Neuralink: az elménk már nem a miénk?

Egy olyan jövőben, ahol az agy-számítógép interfészek, mint például az Elon Musk által alapított Neuralink, széles körben elterjedtek, újra kell gondolnunk a gondolatszabadság fogalmát. Bár ezek a technológiák még gyerekcipőben járnak, már most komoly vitákat váltanak ki a szabályozásukkal és a korlátozásukkal kapcsolatban.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete már tárgyalt az agy-számítógép interfészek és a kapcsolódó neurotechnológiák szabályozásáról és korlátozásáról. Chile pedig már az alkotmányába is belefoglalta a neuro-jogokat - az agyi tevékenység különleges védelmét -, míg más országok is fontolgatják ennek bevezetését.

A neuro-jogok sarokköve az az elképzelés, hogy minden embernek alapvető joga van meghatározni, milyen állapotban van az agya, és hogy ki férhet hozzá ezekhez az információkhoz. Ezt gyakran a "gondolatszabadság" fogalmával azonosítják. Azonban az elme védelme korántsem olyan egyszerű, mint a test és a tulajdon védelme.

Az agy állandó külső hatások alatt áll

A nehézség abban rejlik, hogy az agyat és az elmét - a testtel és a tulajdonnal ellentétben - állandóan külső erők befolyásolják. Nem lehet úgy elkeríteni valakinek az elméjét, hogy semmi ne jusson be oda. Ehelyett az ember gondolatai nagyrészt mások gondolatainak és cselekedeteinek a terméke.

Még ha lehetséges is lenne úgy szabályozni az emberek cselekedeteit, hogy azok egyáltalán ne befolyásolják mások gondolatait, a szabályozás annyira terhes lenne, hogy senki nem tudna sokat tenni. Ha nem szabad befolyásolnom mások gondolatait, akkor soha nem hagyhatom el a házamat, mert már azzal is arra késztetem az embereket, hogy bizonyos módon gondolkodjanak és cselekedjenek.

Az adatvédelem kulcsfontosságú az agy-számítógép interfészeknél

Az emberek talán nem tudják teljesen irányítani, hogy mi kerül a fejükbe, de jelentős ellenőrzést kell gyakorolniuk afelett, hogy mi kerül ki onnan - és sokan úgy vélik, hogy a társadalmaknak "neuro-jogi" szabályozásra van szükségük ennek biztosítása érdekében. A neurotechnológia új fenyegetést jelent arra nézve, hogy mennyire tudjuk kontrollálni, milyen gondolatokat árulunk el másoknak.

Szabályozásra lehet szükség annak megakadályozására, hogy a neurotechnológia információkat szivárogtasson ki az agyból. Például a nemzetek megtilthatnák a kereskedelmi neurotechnológiai eszközöket gyártó vállalatoknak - például azoknak, amelyek az alvás javítására szolgálnak -, hogy tárolják az eszközök által gyűjtött agyhullám-adatokat.

Ugyanakkor talán nem szükséges, sőt nem is kivitelezhető, hogy megvédjük magunkat attól, hogy a neurotechnológia információkat juttasson az agyunkba - bár nehéz megjósolni, hogy a neurotechnológia milyen képességekkel fog rendelkezni akár néhány év múlva.

Eredeti cikk: freethink.com