Döbbenetes előrejelzés: ennyivel nőhet a várható élettartam 2050-ig

A Global Burden of Disease (GBD) 2021-es tanulmány legfrissebb eredményei, amelyeket ma tettek közzé a The Lancet folyóiratban, azt jelzik, hogy a globális várható élettartam 2022 és 2050 között 4,9 évvel nőhet a férfiaknál és 4,2 évvel a nőknél. Az előrejelzések szerint a növekedés azokban az országokban lesz a legnagyobb, ahol jelenleg alacsonyabb a várható élettartam, ami hozzájárul a várható élettartam földrajzi régiók közötti konvergenciájához. A tendenciát nagyrészt a népegészségügyi intézkedéseknek köszönhetjük, amelyek megelőzték és javították a túlélési esélyeket a szív- és érrendszeri betegségek, a COVID-19, valamint számos fertőző, anyai, újszülöttkori és táplálkozási betegség (CMNN) esetében. A tanulmány arra is rámutat, hogy a betegségteher folyamatos eltolódása a nem fertőző betegségek (NCD-k) - például a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a krónikus obstruktív tüdőbetegség és a cukorbetegség - valamint az NCD-khez kapcsolódó kockázati tényezők - mint az elhízás, a magas vérnyomás, a nem optimális étrend és a dohányzás - felé fogja a legnagyobb hatást gyakorolni a következő generáció betegségterhére.

A betegségteher eltolódása és a várható élettartam növekedése

Ahogy a betegségteher továbbra is eltolódik a CMNN-ktől az NCD-k felé, illetve az elvesztett életévektől (YLL) a rokkantságban eltöltött évek (YLD) irányába, várhatóan több ember fog hosszabb ideig élni, de többen töltik majd az éveiket rossz egészségi állapotban. A globális várható élettartam előreláthatólag 73,6 évről 78,1 évre nő 2022 és 2050 között (4,5 éves növekedés). Az egészségesen várható élettartam (HALE) - vagyis az az átlagos évszám, amit egy ember várhatóan jó egészségben él le - globálisan 64,8 évről 67,4 évre emelkedik majd 2050-ig (2,6 éves növekedés). Ezekre a következtetésekre jutottak a kutatók, akik 204 ország és terület ok-specifikus halálozását, YLL-jét, YLD-jét, a rokkantsághoz igazított életéveket (DALY, azaz a rossz egészségi állapot és a korai halálozás miatt elvesztett egészséges életéveket), a várható élettartamot és a HALE-t jelezték előre 2022-től 2050-ig.

Az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkenése

Dr. Chris Murray, a Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mérési Tudományok Tanszékének elnöke és az Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) igazgatója szerint a várható élettartam általános növekedése mellett azt is megállapították, hogy a földrajzi régiók közötti különbségek csökkenni fognak. Ez arra utal, hogy bár az egészségügyi egyenlőtlenségek megmaradnak a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmű régiók között, a szakadékok szűkülnek, a legnagyobb növekedés pedig várhatóan a Szaharától délre eső afrikai országokban lesz tapasztalható. Dr. Murray hozzátette, hogy a globális betegségteher csökkentésének felgyorsítására a legnagyobb lehetőséget a viselkedési és metabolikus kockázati tényezők megelőzését és mérséklését célzó szakpolitikai beavatkozások jelentik. Ezek a megállapítások a GBD 2021-es kockázati tényezőkről szóló tanulmány eredményeire épülnek, amelyet szintén ma tettek közzé a The Lancet folyóiratban. Ez a kísérő tanulmány megállapította, hogy a metabolikus kockázati tényezőknek tulajdonítható, rossz egészségi állapot és korai halálozás miatt elvesztett évek teljes száma (DALY-ban mérve) 2000 óta 50%-kal nőtt.

Alternatív forgatókönyvek a kockázati tényezők kiküszöbölésére

A tanulmány különböző alternatív forgatókönyveket is felvázol, hogy összehasonlítsa a lehetséges egészségügyi kimeneteleket, ha különböző népegészségügyi beavatkozásokkal 2050-ig kiküszöbölhetnénk néhány kulcsfontosságú kockázati tényezőcsoportnak való kitettséget. Dr. Stein Emil Vollset, a tanulmány első szerzője, aki a Norvég Népegészségügyi Intézet GBD Együttműködő Egységét vezeti, elmondta: "Nagy különbségeket prognosztizálunk a globális DALY teherben a különböző alternatív forgatókönyvek között, hogy lássuk, melyik van a legnagyobb hatással a teljes várható élettartamra és a DALY előrejelzéseinkre. Globálisan a prognosztizált hatások a 'Javított viselkedési és metabolikus kockázatok' forgatókönyv esetében a legerősebbek, a betegségteher (a DALY-k száma) 2050-ben 13,3%-kal csökken a 'Referencia' (legvalószínűbb) forgatókönyvhöz képest." A szerzők két további forgatókönyvet is megvizsgáltak: az egyik a biztonságosabb környezetre, a másik pedig a jobb gyermekkori táplálkozásra és oltásokra összpontosított. Bár a globális DALY teherben a legnagyobb hatást a "Javított viselkedési és metabolikus kockázat" forgatókönyv mutatta, a "Biztonságosabb környezet" és a "Javított gyermekkori táplálkozás és oltás" forgatókönyvek esetében is a referencia-előrejelzésen túlmutató csökkenést prognosztizáltak a betegségteherben - mondta Amanda E. Smith, az IHME előrejelzési részlegének igazgatóhelyettese. Ez azt mutatja, hogy ezeken a területeken is folyamatos előrehaladásra és erőforrásokra van szükség, valamint lehetőség van a fejlődés felgyorsítására 2050-ig. Dr. Murray hozzátette: "Hatalmas lehetőség áll előttünk, hogy befolyásoljuk a globális egészségügy jövőjét azáltal, hogy elébe megyünk ezeknek a növekvő metabolikus és étrendi kockázati tényezőknek, különösen azoknak, amelyek a viselkedési és életmódbeli tényezőkhöz kapcsolódnak, mint például a magas vércukorszint, a magas testtömegindex és a magas vérnyomás." 

(Eredeti cikk: news-medical.net)