Hagyományok Háza júniusi programok
TÁNC:
Magyar Állami Népi Együttes: Szarvasének
június 18., 19.00 Művészetek Palotája, Fesztivál Színház
A szarvas az egyetemes kultúrtörténet ősi szimbóluma, elhullatott és újranövelt agancsa maga az örök újrateremtés. Az aranyösvény kapujában áll, és arra szólít fel, hogy kövessük őt saját szellemi világunkba. Ő a démon, a sámán, a varázsló, a tündér vagy a halottak királya, aki képes egy más világba, az új világba hívni a rá vadászót.
Mi, a XXI. század vadászai, akik az alávetettségből a szabadságba kívánunk eljutni, a Szarvasénekben egyfajta mitikus emlékezetet idézünk fel. Keressük a földi átváltozások, történetek égi mását, hogy végül mint szomjazók beléphessünk saját szent terünkbe. Ahhoz, hogy áthaladhassunk a jelképes hídon, el kell hagynunk a régit: a szülői házat, a kedvest, a népet, hogy megszelídítve annak tanúságait, újjá teremthessük a szokott sémákat, és újjászülessünk magunk is.
Vallunk a keresésről, a mindenkor változó emberi állapotról, a vágyakról, a férfi és a nő metamorfózisairól, az elme és a szív fordulópontjairól, a köztes létről, az időtlenségről. Táncképekbe járjuk, lírai szólamokba írjuk, kórusművekbe énekeljük a mélyünkben szunnyadó, közös gyökerek táplálékát. Emlékezünk. Kinyilatkozunk.
Hisz a változás ajándék! Magunk felfedezésének útja, a világba való elrendeződés esélye.
A halál, a születés, az átalakulás, a szerelem, az idő és a hit örök emberi kérdések. És hogy az ember magát újrateremthesse: „nem iszik pohárból, csak tiszta forrásból". A kezdet és a vég egyidejű: folklórba kódolt múltunk megtartó erejét éppen e drámaiság teremti, szellemi megújulásunk egyedüli esélyeként.
A táncköltészet teremtő erejével: a születő és elhaló mozdulat színpadi igazságával vallunk e szakrális átlényegülésről, a hitben való megerősödésről, József Attila örököseiként a világgal összetartozó lélekről:
„Kortyolgat az ég tavából,
villó aggancsa világol –
ága-boga tükörképe
csillagvilág mindensége."
ISMERETTERJESZTÉS:
Klubestek a HH Baráti Köre Egyesület szervezésében
Vörösvári Ferenc előadása a habán kerámiáról
június 18., 18:00
A Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület klubestjein előadásokat, filmvetítéseket, vitaesteket szervez. A havonta megrendezett klubestek előadói a népi kultúra és a társtudományok területein dolgozó szakemberek. Olyan neves előadók voltak már az egyesület vendégei, mint például Andrásfalvy Bertalan, Sebő Ferenc, Novák Ferenc, Korniss Péter fényképész. A klubestek szakmai koordinátora dr. Halmos Béla.
KIÁLLÍTÁSOK:
Sárköz – habán – lüszter
A 90 éves Tamás László fazekas, a Népművészet Mestere, valamint tanítványainak és mestereinek kiállítása
Magyar Népi Iparművészeti Múzeum, 1011 Budapest, Fő u 6.
2013. április 25. – 2013. június 8.
Martin György, a néptánckutató
fotó- és dokumentumkiállítás
Hagyományok Háza, kerengő
Megnyitó: 2013. április 25. 16 óra
A kiállítás 2013. november 30-ig látható.
„Martin György. Táncfolklorista, pedagógus, kutató és lelkében ízig-vérig táncos volt – de még milyen – élt 51 évet. A munka megszállottja, egy vadonatúj tudományágnak, a magyar táncfolklorisztikának megalapítója, élharcosa volt. Nem túlzás, ha azt állítom, hogy Martin György, mindenki szeretett »Tinkája«, a magyar és egyetemes néptánckutatás és folklorisztika egyik legjelentősebb egyénisége volt." (Kürti László)
Népi iparművészetünk elmúlt 50 éve: Alkotók – tárgyak – folyamatok
A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum állandó kiállítása
Magyar Népi Iparművészeti Múzeum (1011 Budapest, Fő u 6.)
Nyitva tartás: Kedd–szombat 10.00–18.00
A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum állandó kiállítása átfogó képet nyújt arról, milyen alkotások születtek az elmúlt ötven évben a fával, kerámiával, textillel, vesszővel, gyékénnyel, nemezzel, bőrrel vagy épp tojással, gyöngyökkel dolgozó népi iparművészek keze alatt. A tárlaton többek között kiderül, milyen remekműveket faragtak a pásztorok ötven éve, látható az a szőnyeg, amely az első táncházak falán lógott a hetvenes években, de az is bebizonyosodik, hogy egy „népi" edénykészlet nagyszerűen megállja helyét napjaink étkezőjében is.
A hagyománynak komoly szerepe van a múlthoz, a lakóhelyhez, az emberi közösséghez kötődő történelmi tudat kialakításában, ugyanakkor a nemzetek közötti toleranciára, egymás kultúrájának megbecsülésére, megismerésére is nevel, hiszen napjainkra egyre többet merít más népek kultúrájából is. A kiállítás tisztelegni kíván a minősített és a minősítést megszerezni kívánó, valamint csupán az alkotás, az értelmes és esztétikus, hagyományokat tisztelő és életben tartó alkotók előtt, és sok érdekességgel várja mindazokat, akiket érdekel, milyen utakon jártak régen és járnak ma a népi iparművészek.
