Fedezd fel a benned rejlő sebességet! Tippek gyorsabb futáshoz

Usain Bolt, a világ leggyorsabb embere, 37,57 km/h (23,35 mph) sebességgel futotta le a 100 méteres sprintet. Ez elképesztően gyors egy ember számára. Nagyjából olyan sebesség, mint amikor autóval száguldunk a lakóövezetben vagy egy iskolai zónában. Lehet, hogy az autóban ülve nem tűnik olyan gyorsnak, de egy ember számára? A világon kevés futó tudja akár csak megközelíteni ezt a sebességet. Számos oka van annak, hogy egyesek nagyon gyorsan tudnak futni, míg mások inkább lassabban. A genetika - azok a tulajdonságok, amiket a szüleinktől örökölünk - szerepet játszik ebben, de a választásaink és tapasztalataink is. A genetikai adottságokon túl a megfelelő edzésmódszerek és technikák elsajátítása kulcsfontosságú a futási sebesség növelésében. A kitartó, céltudatos gyakorlással bárki fejlesztheti a futóteljesítményét, függetlenül a veleszületett adottságaitól.

Gyors és lassú rángások - az izomrostok szerepe

A futási képességet nagyban befolyásolja a testfelépítés, beleértve az izmok működését is. Az emberi testben több mint 600 izom dolgozik együtt, lehetővé téve a különböző irányú és sebességű mozgást. Ezek az izmok rostcsoportokból állnak. Két fő típus létezik: gyors rángású és lassú rángású rostok. Az izmokban eltérő arányban vannak jelen ezek a rosttípusok. Például a vádli két izomból áll: az egyik főként gyors rángású - ez a gastrocnemius, amit sprintelésre és ugrásra használunk. A másik főként lassú rángású - ez a soleus, amit sétára és kocogásra használunk. A gyors rángású rostok nagyobb erőkifejtésre képesek, de hamarabb elfáradnak. Ezért a sprintfutók általában több gyors rosttal rendelkeznek. A lassú rángású rostok kevesebb erőt generálnak, de hosszabb ideig képesek fenntartani az összehúzódást, ezért a hosszútávfutók izmait főként ezek alkotják. Az, hogy kinek mennyi van az egyes rosttípusokból, nagyrészt a gének határozzák meg. De edzéssel fejleszthetjük mindkét izomtípust a magasabb teljesítmény érdekében.

Az agy is kulcsszerepet játszik

A fizikai képességek nem csak az izmokon múlnak. Az agynak is fontos szerepe van. A vázizmokat az agy irányítja - végiggondoljuk a mozdulatokat, majd végrehajtjuk azokat. Például kontrollálhatjuk a lépéshosszt, a karok mozgását, a talp talajfogását és még a légzéstechnikát is. Megtaníthatjuk a testünknek a legjobb futótechnikákat. Ide tartozik a helyes testtartás, az egyenes hát, valamint a gazdaságos lépéshossz, amikor a lábak alattunk érnek földet, nem pedig túl messze elöl, ami lassítana. A felsőtest és a karok helyes használata szintén lényeges. A karoknak a lábakkal ellentétesen kell lendülniük, miközben próbáljuk minél több időt tölteni a levegőben, talajfogás nélkül. A jó futóforma segít az izmoknak nagyobb erőt kifejteni és összehangoltan dolgozni, ami gyorsabb tempót eredményez. Minél többet gyakorlunk egy mozgásformát, annál jobbak leszünk benne. Ahogy nő a futási képességünk, egyre nagyobb kihívásokat tűzhetünk ki magunk elé.

Tippek a gyorsabb futáshoz - Mítoszok és tévhitek

Bizonyára hallottál már barátoktól tippeket a sebesség növelésére, vagy rákerestél a neten, hogyan futhatsz gyorsabban. Itt az ideje eloszlatni néhány tévhitet: 

 1. Mindig maximális sebességgel kell futnod az edzéseken. - Hamis! Nem kell mindig a leggyorsabban futnod, sőt a sprintek között érdemes rövid szüneteket tartani a regenerálódáshoz. 

 2. Nehéz súlyokkal kell edzeni a gyorsasághoz. - Hamis! A funkcionális erősítő gyakorlatok, mint a plank, kitörés, fellépés, szökdelés, amik a futásban használt izmokat célozzák, sokkal hasznosabbak. Elég hozzá a saját testsúlyod vagy közepes súlyok. 

 3. Már gyerekkorban specializálódni kell a futásra, hogy igazán gyors legyél. - Hamis! Az egyoldalú specializáció inkább korlátozza a fejlődési lehetőségeket. A sokoldalú edzés, különböző sportok űzése új készségeket alakít ki, amik a futásban is kamatoztathatók. Például a foci állóképessége, mozgásformái jól átültethetők a gyorsaságba. 

 4. Az edzés nem szórakozás. - Hamis! A futóedzéseket rengeteg módon lehet érdekessé, szórakoztatóvá tenni. Játszhatsz futójátékokat a barátaiddal, fejlesztheted a fürgeséged koordinációs létra használatával, vagy építhetsz akadálypályákat. Nincs is jobb motiváció az egészséges versenyszellemnél! 

 A lényeg, hogy élvezd az edzéseket és rendszeresen végezz olyan gyakorlatokat, amik fejlesztik a futósebességet. Fontos megtalálni az egyensúlyt a kemény munka és a szórakozás között, hogy hosszú távon is fenn tudd tartani a motivációt. Tehát ha a következő Usain Bolt szeretnél lenni, vagy csak le akarod győzni a barátodat egy futóversenyen, ne feledd: egy kis genetikai szerencsével és sok szorgalmas edzéssel te is elérheted a célodat! 

(Eredeti cikk: sciencealert.com)